A Közlekedési Múzeum Évkönyve 9. 1988-1992 (1994)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 97 - Merczi Miklós: Balázs Mór tevékenysége a budapesti városi közlekedésben 131

7. ábra. A Ferenc József Földalatti Villamos Vasút felszíni szakaszának kezdete foltabbá és megbízhatatlanabbá váló omnibuszokkal. Ebben a vitában jelentkezett ötletével Balázs Mór, amelyre nyilvánvalóan a londoni tapasztalatok ösztönözték. Anglia fővárosában 1863. január 10-e óta közlekedett minden idők első földalatti vasútja. Volt tehát honnan meríteni a tervekhez. Balázs Mór fejében már idejekorán megfogalmazódott a földalatti vasút terve. Azzal is tisztában volt, hogy megépítésének költségeit egymaga még üzlettársai segítségével sem tudja fedezni. Kiváló üzleti fogásnak és jól felépített stratégiának bizonyult, hogy az amúgy reménytelennek tűnő Andrássy úti villamosvasút építési engedélyére a legnagyobb fővárosi vetélytárssal, a Budapesti Közúti Vaspálya Társasággal közösen adott be kérvényt a fővároshoz (7. ábra). A villamosvasúti hálózat építése során igen szoros üzleti és műszaki kapcsolat alakult ki a vállalkozó kedvű Balázs Mór és a Siemens és Halske cég vezetői, mérnökei között. A berlini vállalat főmérnökének, Schwieger úrnak a keze munkája fémjelezte azt a tervet, amelyet 1893ban „szigorúan bizalmas" megjegyzéssel nyújtottak be Budapest Székesfőváros Tanácsához, egyelőre felszíni villamosvasútra. A vállalkozók joggal számítottak az elutasító válaszra, ezért a két vállalat, a BVVV és a BKVT az együttműködési szerződéssel párhuzamosan titkos megállapodást kötött. Ez a földalatti vasút építésére vonatkozó egyezség a felszíni tervek elutasítása után automatikusan lépett életbe. Balázs Mór számításai beváltak. A Siemens és Halske cég a műszaki terveket átadta Balázsoknak azzal, hogy ők építik meg a vasutat, szállítják a villamos berendezéseket és a kocsikat. Tehát minden adott volt a várhatóan sikeres engedélykéréshez. Az engedély tárgyában döntést hozók is átérezték a terv világméretű jelentőségét, hiszen majdnem minden, Balázsék által diktált feltételnek engedtek. így 90 éves engedély időt, 15 évre adókedvezményt, 5 évre pedig a menetjegyek utáni bélyegilleték-átalányt adtak. A főváros vezetőinek azon kikötése, miszerint a millenniumi kiállításra el kell készülnie a Budapestnek világvárosi jelleget biztosító földalatti vasútnak, ma elég merésznek tűnhet. Annál is inkább, ha azt vesszük figyelembe, hogy az 1894. január 22-én benyújtott ajánlatra 1894. 137