A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 583 - A tervezett pest-budai összekötő vasút engedélyokmánya (Dr. Dienes Istvánné) 585

összekötő vasút egyelőre egy vágánnyal épüljön meg, de az esetleges alagutakat és a Duna-híd alépítményét két vágány számára kell megépíteni. A vasút alapja is úgy építendő, hogy a második vágány számára is alkalmas legyen. Ennek a második vágánynak a megépítését csak akkor fogják megkövetelni, ha a forgalom lebonylítására egy vágány már nem lesz elegendő. Az engedményesnek joga van egy második vágány esetleges kiépítésére a zugligeti szárnyvonalon is. 5. A koncesszió tartama 90 év, akkor lejár. Megszűnik a koncesszió akkor is, ha az engedményes a 3. pontban rögzített kezdési és befejezési határidőt nem tartja be. 6. Az állam a forgalomba helyezés napjától számított 30 év letelte után a vasutat megveheti, erre a jogot fenntartja. 7. A koncesszió megszűnése után a vasút minden térítés nélkül az állam tulajdonába megy át, beleértve a pályát, épületeket, berendezéseket és felszereléseket, minden mozdíthatatlan dolgot. A mozdonyok, kocsik és mozgó gépek törvényes becslés szerint megfizettetnek. Ha az állam megveszi a vasutat, annak összes berendezését is megveszi. Az engedményes mindkét esetben megtarthat bizonyos kiegészítő, nem szorosan a vasúthoz tartozó építményeket, mint pl. szén-kohó, öntöde, gépgyár, tároló épület, dockstb. 8. A kisajátítási jogokat a törvényes előírás szerint kell alkalmazni. 9. Az engedményes szabad tarifa-megállapítási jogot kap. Ha azonban a fennálló Lánchídon közlekedési zavar állna be, nem emelheti fel emiatt az eredetileg megállapított díjakat. 10. Az engedményes az építendő Duna-hidat gyalogosok számára is használhatóvá teheti, de legfeljebb 4 krajcár díjat kérhet minden áthaladó gyalogostól („eine Gebühr von höchstens vier Kreuzern"), nem károsítva a Lánchíd Társaság jogait. A katonai csapatok számára mérsékeltebb tarifát kell megállapítani. 11. A katonai szállítások díjtételeiről a Hadügyminisztérium az Osztrák Államvasút Társasággal, a Déli Vasúttal, az Erzsébet Császárnő Vasúttal, a galíciai KarlLudwig Vasúttal, a Tisza vidéki Vasúttal és a Dél-Keleti Összekötő Vasúttal 1860. december 10-én egyezményt kötött. Ennek a határozatai érvényesek a pest-budai összekötő vasútra is. A 12-15. cikkely a postai szállításokra és a távíróvezetékek kiépítésére vonatkozik. A 16. leszögezi, hogy mindenben az 1854. szeptember 14-i vasúti engedélyezési törvény és az 1851. november 16-i vasútüzemi rendtartás előírásai szerint kell eljárni. A 17—22. paragrafus a közraktárak, tranzit-raktárak építtsével, fenntartásával, a vámellenőrzés rendjének megszabásával foglalkozik. A 23., záró-cikkely kimondja: „Felhatalmazzuk az engedményest egy részvénytársaság [Actien-Gesellschaft] létrehozására, a törvényes rendelkezések betartásával. Mindenkit felszólítunk, hogy ennek a concessionak a rendelkezéseit vegye komolyan és őrködjék azok betartásán. — Ennek megerősítéséül kiadjuk ezen levelünket, nagyobb pecsétünkkel, fő- és székvárosunkban, Bécsben, október 2. napján, az Úr 1865. évében, uralkodásunk 17. esztendejében.'''' S következnek az aláírások, a megszabott rendben; még a halavány kis ceruzajelkeresztek is megmaradtak a pergamenen, amelyek helyüket előre kijelölték. Legfelül baloldalt: Ferenc József. Kissé lejjebb, jobboldalt: Georg von Mailáth. A császár kézjegye alatt: Richárd Grf Belcredi. Lejjebb, jobbra: BernhardFreiherr von Wüllerstorf. (Legalul, a szerény záródísz alatt a hitelesítés: „Ő császári és apostoli királyi Felsége legmagasabb parancsára: Ad. Ritter von Schmidkk. udvari tanácsos.'''') Érdemes röviden sorra vennünk az aláíró személyiségeket; úgy véljük, ez közelebb visz annak megértéséhez, miért éppen ebben az időpontban születhetett meg ez a koncesszió. A császár kivételével valamennyien új emberek a Monarhia vezetésében, 38 593