A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Rév Pál: A budaörsi közforgalmú repülőtér létesítésének története 503

— vámmentes területen — vendéglő és egy kis étterem létesült. Az emelet másik szárnyán a pilóták pihenőszobái, öltözői, fürdői álltak. A II. emelet körfolyosójának mentén helyezték el a repülőtéri parancsnokság irodáit, a rádió és meteorológiai szolgálat helyiségeit. A II. emelet fölötti tetőtéren a repülőtéri oldalon épült acélból és üvegből a parancsnoki (irányító) torony (5. ábra). Ez megközelíthető a parancsnoksági irodák mellett épített csigalépcsőn. Az irányító toronyból az egész repülőtér áttekinthető. Az ott elhelyezett átvilágított vezénylőasztalról valamennyi világító és jelzőberendezés gombnyomással üzemeltethető volt. A földszinten voltak találhatók a poggyász, az árukezelő helyiségek, a raktárak, a rendészeti szervek (rendőrség, csendőrség), a vámhivatal, a posta, az egészségügyi ellátás stb. munkahelyei, az éttermek, vendéglő, konyha. Az I. emelethez vezető kocsifelhajtók alatti részben helyezték el a gépkocsiszínt, a légvédelmi, valamint a gázvédelmi helyiségeket. A felhajtok mögött, valamint a főbejárathoz vezető híd alatt vezetett mellékút szolgálta ki az egészségügyi állomást, a postát, a vámraktárt, a légifuvar csoport bejáratát. A vendéglátó üzemek szolgálati bejáratát is innen lehetett megközelíteni. Ezzel a megoldással választották el az utasjármű forgalmat a teherforgalomtól. Ü fi 6. ábra. Nagyteljesítményű neon akadályfény 517