A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Rév Pál: A budaörsi közforgalmú repülőtér létesítésének története 503

A fenti okok miatt már az 1930-as évek elejétől napirendre került egy korszerű, az akkori igényeket teljes mértékben kielégítő közforgalmú nemzetközi repülőtér létesítése a fővárosban. Az új fővárosi repülőtér előtörténete A New Yorkban 1929. október 28-án bekövetkezett pénzügyi összeomlást követő nagy világgazdasági válság eközben elérte Magyarországot. A terjedő gazdasági válság mélyen megrendítette az államháztartás gazdasági alapját is. Ennek egyik természetes következménye volt, hogy egy új repülőtér létesítésének az ügye lekerült a napirendről. Megvalósítására csak a viszonylagos gazdasági prosperitás időszakában lehetett számítani. Mégsem érdektelen röviden áttekinteni a szakemberek által ebben az időszakban a fővárosban és környékén felkutatott és repülőtér céljára javaslatba hozott helyeket. Különböző személyek és csoportok nem kevesebb, mint 18 területet tartottak e célra alkalmasnak. Ezekből — mint egyáltalán számításba vehetőt — emeljünk ki három indítványt, megemlítve előnyeit és hátrányait: 1. A Hajtsár út és a Kerepesi út kereszteződését övező terület. Előnye: a) főváros centrumához közel van; b) e részen a főváros tulajdonában van már 70 kat. hold. Hátránya: a) a többi telekrész kisajátítása az ottani telekárak miatt (négyszögletenként 25—40 pengő) hatalmas terhet jelent a hatóságnak; b) a terep rendezése (6—7 m szintkülönbség) költségessé teszi a repülőtér kialakítását; c) a környéken található sok gyárkémény, magasépítmény veszélyezteti a repülést. 2. Az Albertfalva határában levő Duna-parti terület. Előnye: minimális tereprendezést igényel, ezért viszonylag olcsó. Hátránya: a) gyárakkal beépített terület; b) a Duna közelsége; c) perspektivikusan nem bővíthető. 3. Csepel-sziget. Előnye: a Duna közelsége miatt kialakítható egy repülőtér, egyetlen forgalmi épülettel a szárazföldi és vízi repülőgépek számára. Hátránya: a repülőtér miatt nem fejleszthető tovább a szabadkikötő. Ezek még csak elvi, a gyakorlati kérdéseket alig érintő nézetek és viták voltak, a megvalósítás anyagi lehetőségének felmérése nélkül. Mátyásföld továbbra is a főváros, egyben az ország egyetlen közforgalmú légi kikötője maradt. Első állandó használója az 1920. januárjában alakult MAEFORT. Innen indultak és ide érkeztek belföldi légijáratai. A cégbíróság által bejegyzett első légiforgalmi társaságunk azonban csak másfél évig létezett. A háborúban győztes hatalmak követelésére üzemét meg kellett szüntetni, gépparkját pedig megsemmisíteni. Viszont a Ftanco-Roumaino külföldi légiforgalmi társaság számára a magyar állam még 1921-ben engedélyezte a Párizs—Strassbourg—Prága—Bécs—Budapest.— Belgrád—Bukarest—Konstatinnápoly nemzetközi járatának Magyarország fölötti repülését és a mátyásföldi repülőtér használatát. Európában Budapest földrajzi helyzete rendkívül előnyös, a kelet-nyugati és az észak-déli légi összeköttetés fontos láncszeme. Ezt hasznosítva igyekeztek a külföldi légitársaságok európai vonalaik megtervezésénél fővárosunkat számításba venni. 506