A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Rév Pál: A budaörsi közforgalmú repülőtér létesítésének története 503

A trianoni békeszerződés aviatikánkat erősen korlátozó intézkedéseinek 1922-ben történt enyhítése lehetővé tette egyidejűleg két magyar légiforgalmi társaság: az Aeroexress, valamint a Magyar Légiforgalmi Rt. megalakulását is. Mindkettőnek a bázis repülőtéré Mátyásföld lett. Az 1930-as években pedig már több európai légitársaság repülőgépei vették igénybe Mátyásföld szolgáltatásait. Az 1930-as évekre a légi közlekedés fejlődése a mátyásföldi repülőtér forgalmi telítettségét eredményezte (1. táblázat). 1. táblázat A mátyásföldi repülőtér forgalma 1930—37. között Év Repülések Utas, fő Poggyász kg Áru, kg Posta kg Újság kg Megjegyzés Év száma km Utas, fő Poggyász kg Áru, kg Posta kg Újság kg Megjegyzés 1930 1491 289 210 4870 10 257 19 929 4782 40 046 A MALERT és a 1931 1380 280 160 4744 48 092 17 572 2650 52 563 Lufthansa összesített 1932 815 178 890 3785 45 412 14 080 25 297 forgalma 1933 935 207 380 4201 50 204 18 292 38 288 1934 722 163 860 3809 47 308 24 692 5231 3 935 Fentieken kívül KLM 1935 2045 568 033 9416 157 526 89 429 69087 22 904 1936 3596 1079 316 16663 301 073 176 242 88789 25 425 Fentiek és az 1937 2677 1018 284 17923 304 621 148 836 101954 26 630 Air Francé A mátyásföldi repülőteret 1934-ben a hazai vállalatokon kívül a francia, holland, német és osztrák légiforgalmi társaságok is igénybe vették. 1934 évtől újra az érdeklődés előterébe került az új közforgalmú repülőtér ügye. Ekkor kerül először a számbajöhető repülőterek jegyzékébe Budaőrs. Hivatalos körökben is növekszik azoknak a száma, akik helyeslik e hely igénybevételét. Ugyanakkor többen — közöttük jó szakemberek is — ellenzői a tervnek. Például Magyar Sándor, az 1931. évi, egyetlen magyar kisgépes óceánrepülés résztvevője a Budapesti Hírlap c. napilap 1935. máj. 19-i számában helyeselte Budaőrsön a repülőtér létesítését, de Hültl Hümér kultúrmérnök, közgazdász és pilóta, a Magyar Aero Szövetség főtitkára vitába szállt Magyarral. A hatóságok figyelmét is felhívta arra, hogy Budaőrsön repülőteret létesíteni nem szabad. Ha oly szűkösek az anyagiak, hogy egy hátrányok nélküli repülőtér nem állítható fel, akkor maradjon Mátyásföld, amely a kialakítandó repülőtér kisajátítási költségeinek kevés hányadán is olyan állapotba hozható, mely szegénységünk mellett is megfelel az igényeknek, — hangoztatta Hüttl. (A későbbiekben foglalkozunk az ellenzék további indoklásaival is.) A gazdasági válság mélypontján az államkincstár nem gondolhatott repülőtér létesítésére. Néhány évvel később azonban nemcsak napirendre került az ügy, de nálunk szokatlan mértékben fel is gyorsult a repülőtér telepítésének folyamata. Mint a későbbiekből kiderül, az állam a reá háruló pénzügyi teher jelentős részét a fővárosra hárította. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a budaőrsi repülőtér létesítésével kapcsolatos kutatómunkát, feltárást több tényező is nehezítette. E témában törvény, rendelet nem jelent meg. A Magyar Országos Levéltár e korból származó minisztertanácsi és egyéb országos jellegű főhatósági dokumentumai hiányosak. A Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium Lánchíd utcai székházát a második világháborúban egy bombatámadás az irattári anyaggal együtt megsemmisítette. A Légügyi Hivatal irattárának nagy részét maga a hivatal pusztította el 1944-ben. A Minisztertanács 1935. április 11 -i ülésének anyagát azonban sikerült felkutatni. 507