A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Bálint Sándor: Az első hazai városi tulajdonú autóbusz-közlekedési vállalat története 379

/. táblázat Arad és városrészeinek lakosszáma, fő (1880-1910) Városrész 1880 1897 1900 1910 Szaporodás az utolsó 10 évben Belváros Sarkad Erzsébetváros Séga Poltura Gáj Külváros 19 437 4 436 6 586 959 521 2 689 928 22 524 5 109 8 210 1 541 324 3 176 1 168 28 229 6518 11 292 2 016 554 3 988 1 256 35 506 7 412 12 711 2 016 616 4 112 1 703 4 277 894 1 419 928 62 124 447 Összesen: 35 556 42 052 53 853 62 004 8 151 ben, azaz Gáj, Séga-, Poltura és Újtelep környékén 153 helyen, az ötödik kerületben, a külterületen 5 helyen építkeztek. Ám a látványos építkezések ellenére is Aradon a lakáshiány volt az egyik legnagyobb gond. A MÁV és az ACSEV dolgozóinak juttatott olcsó, szinte ingyen telkek csekély mértékben ugyan, de enyhítettek a feszültségeken. A vasutasok házai a Simándi úton mind földszintesek, kertekkel övezettek voltak, nagy területet foglaltak el. A városnak gondoskodnia kellett az úthálózat megfelelő kiépítéséről is. Szathmáry Károly a gondok láttán javasolta a tanácsnak, hogy az utak aszfaltozását a jövőben saját kezelésében végezze, vagyis a továbbiakban lazítsák fel a kapcsolatot a budapesti Magyar Aszfalt Rt. céggel, s csak akkor foglalkoztassák, ha a feladatok meghaladják a város kapacitását. A tanács és a törvényhatósági bizottság csak részben fogadta el a javaslatot, az utak karbantartását, a keletkezett kátyúk kijavítását városi kezelésben óhajtotta elvégeztetni, azonban az új utak burkolását, a városi kapacitás felfejlesztéséig, változatlanul a részvénytársasággal végeztette el. A polgármester az 1910. évről szóló beszámolójában megelégedéssel mondhatta el, hogy a város gyarapodása folyamatos, a várba vezető, az Erzsébet királyné és az Újaradra vezető gróf Károlyi Gyula híd, valamint az új gránitkockakő burkolatú utak átadása például Óvár tér környékén további fejlődést tesznek lehetővé. Az építkezésekre vonatkozóan kiemelte a Kultúrpalotát, amelynek tervpályázatát már meghirdették; felépülte után impozáns múzeumot is létesítenek benne, mely az 1848/49-es ereklyéknek is állandó őrzőhelye lesz. Beszámolójában részletesen foglalkozott a vízvezetékhálózat kiépítésének és a csatornázás ügyének kérdésével. Bejelentette, hogy a vízvezeték kérdését úgy kívánják megoldani, hogy a város ezt az üzemet is a saját kezelésébe veszi át, most folynak a megváltással kapcsolatos tárgyalások. A csatornázás eddigi gondja megoldódik, mert az építésre meghirdetett pályázat és az erre beérkezett, s közülük kiválasztott ajánlatok elfogadása kormányhatósági jóváhagyást nyert; az építkezések, főleg Erzsébetvárosban és Ségán, már folynak is. Varjassy elmondta, hogy korábban az ország harmadik egyetemének Aradon történő felépítéséért küzdöttek, most pedig benyújtották igényüket a második műegyetem felépítésére is. Ez irányban megindították a tárgyalásokat. 429