A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Bálint Sándor: Az első hazai városi tulajdonú autóbusz-közlekedési vállalat története 379

Vázolta az elemi és a polgári iskolákban kialakult gondokat, mert a város létszámának dinamikus gyarapodása az osztályokban zsúfoltságot okozott. Intézkedtek: új elemi iskolákat építettek fel, a polgári fiúiskolák közül már át is adták a Kazinczy utcait. A polgári leányiskola hálózat bővítésére pedig állami segélyt kérnek. A kialakult zsúfoltság feloldására még kb. másfél évet várni kell. A közreadott statisztikák egyike szerint 1910-ben 9 682 gyermek járt iskolába, ezek közül a nemzetiségek így oszlottak meg :

66 Magyar 7 381 Román 1389 Német 532 Szerb 338 Szlovák 14 Olasz 12 Francia 4 Egyéb 7 A pezsgő városi élet közlekedésébe egyre nagyobb feladat hárult az AVAV-ra. Az ACSEV és az Arad-hegyaljai vasút kiépülésével az aglomeráció is fejlődésnek indult, az ott lakók nem kis hányada a városba igyekezett kenyerét megkeresni, illetve ügyes bajos dolgait a megyeházán elintézni. Ez a mozgás is hozzájárult az autóbuszüzem eredményeinek javulásához. Már az előzetes számítások is azt sejttették, hogy a vállalat jó évet zárt. A sejtés beigazolódott. Az 1911 márciusában összeállított vállalati mérlegbeszámoló eredményes üzletévről szólt. Ezt a sajtó is honorálta. Megelégedéssel tudatta olvasóival, hogy a vállalat a korábbi bizalmatlanságra nem szolgált rá. Az első év deficitjéből, amelyet a sztrájk és annak következményei okoztak, kár volt egyeseknek gyászos következtetéseket levonni. Bebizonyosodott, hogy az úttörő vállalkozások lehetnek nyereségesek, még akkor is, ha olykor megnemértéssel és a konkurrenciával is meg kell küzdeni. Szathmáryék összeállításukban a következő adatokat közölték. Amíg a tavalyi mérleg 7527 K veszteséget mutatott, addig az 1910. évről szóló már 3897 korona nyereséggel zárult. A 365 üzemnapból álló évben az autóbuszok 340 000 hasznos kilométert futottak. Összes bevételük 186 940 K-t, összes kiadásuk 183 043 K-t tett ki. Egy év alatt 1 770 897 utast szállítottak. Egy napra 512,10 K bevétel és 501,4 K kiadás esett. Naponta 3707 menetjegyes és 1134 bérletjegyes személy utazott. A vállalatnak egy kilométer út kb. 53,8 fillérbe került. Az utasok, bár örültek az autóbusznak, változatlanul bosszankodtak a zsúfoltsága miatt. A zárt térbe összezsúfolódó közönség a szellőzetlenségre is panaszkodott, merthogy az ablakokat szilárdan építették be. Az állandó tömeg a kalauzok munkáját is megnehezítette. Minthogy csak a kocsi hátulján volt fel- és leszállási lehetőség, megnőtt a megállókban az álldogálással eltöltött idő, s ezáltal a menetidő is. A tanácsban ismét felvetették a jegyautomaták felszerelésének kérdését, mert ettől vártak némi javulást. Azonban, a közlekedési bizottságban működők, illetve az autóbusz felügyelőbizottságának tagjai tudták, hogy az automaták felszerelése nem oldja meg a problémát. A bajon csak úgy segíthetnek, ha a kocsik számát szaporítják.

67 A felügyelőbizottság az április 27-én tartott ülésén elhatározta, hogy az autóbuszok számát egy kocsival gyarapítja majd, beszerez egy tartalék motort, egy új karosszériát építtet, s ugyanakkor néhány alváz futóművét korszerűsítteti. A felsoroltakon kívül még azt is javasolta a közgyűlésnek, hogy a vállalatot új alapokra helyezzék, a jövő66 Egy év Arad közoktatásából. Arad és Vidéke, 1911. aug. 28. 5. p. 67 Az autóbusz-üzem egy éve. Arad és Vidéke, 1911. mára 4. 4. p. 430