A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Bálint Sándor: Az első hazai városi tulajdonú autóbusz-közlekedési vállalat története 379

A tanács akkor elutasította a tervet, azonban most, amikor kiderült, hogy a két kocsi milyen nagy forgalmat bonyolít le, néhányan már sajnálták az akkori merevségüket. Még az év elején történt, hogy egy-két aradi lap kedélyesen megbírálta a Révai lexikont, mert a várost ismertető címszóban valótlanságot állított: a lexikon szerint villamos és taxiközlekedés is van Aradon. A pontatlanság — mint hangoztatták — felületességet takar. A villamosra ugyan évtizedeket kellett várni az aradiaknak, azonban az autótaxi — mintha csak a lexikon szerkesztőség segítségére akart volna sietni — hamarosan megjelent a forgalomban. Az „Aradi Közlöny 1911. május 11-i számában ezt írja: „. .. A mai közgyűlés Horovitz Gusztáv és Grossmann Alfréd dr. beadványát, amelyben a kérvényezők engedélyt kérnek négy automobil bérkocsira, tárgyalás alá vette s több felszólalás után kimondotta, hogy a bérkocsi szabályrendeletnek az automobil bérkocsikra való kiterjesztését elrendeli s az engedély kiadását a főkapitányi hivatalra mint elsőfokú iparhatóságra bízza. Az aradi bérkocsis ipartársulat beadványt nyújtott be ma a tanácshoz és kéri, hogy ne adja meg a közgyűlés az automobil-bérkocsikra az engedélyt, vagy ha azt a haladás szempontjából szükségesnek tartja, úgy az engedélyeket a jelenlegi bérkocsi tulajdonosoknak biztosítsa. Ezt a beadványt érdemileg nem tárgyalta a közgyűlés, mert elkésve nyújtották be." A bérkocsisok a főkapitányhoz is fordultak, s kérték Horovitzék kérvényének elutasítását. A főkapitány azonban elutasította a tiltakozókat. Újra felhívta a figyelmüket, hogy már sok éve megígérték az automobil bérkocsik forgalomba állítását, szövetkezetet is alapítottak anyagi erejük összpontosítására; minden évben megújítják ígéretüket, ugyanakkor folyton a nehéz megélhetésükre hivatkoznak, ha elhanyagolt bérkocsijaik kijavítására kapnak felszólítást. A bérkocsi ipartársulat a kereskedelemügyi miniszterhez fordult segítségért s kérte a városi közgyűlés határozatának elutasítását. A miniszter azonban a városnak és a főkapitánynak adott igazat. A miniszter döntése után a Horovitz—Grossmann cég a boyok, a bérautók után szeptember 25-én forgalomba állította taxijait is. Az „AradiKözlöny szeptember 24-i számában örvendezve írja, hogy az első autótaxi Magyarországon Aradon állt forgalomba. E kocsik, a miniszteri döntés értelmében, bármelyik bérkocsi állomáson várakozhattak fuvarra. 1912. januárjában pedig viteldíjjelzővel szerelték fel őket. A viteldíjuk így alakult: az első 1000 m 1,2 K, minden további 500 m 0,2 K. A várakozás 1/4 óránként 0,6 K-ba került. Négy fő állomást jelöltek ki számukra, ezek a Városi kávéház, a Központi szálloda, a Hungária kávéház és a vasúti állomás előtt voltak. Arad városa az iparosodása révén hirtelen megnőtt. Az 1910. évi népszámlálás eredménye meglepő adatokat közölt. A népszámlálók városrészenként is összeállították a kimutatást, amely nagy segítséget nyújtott a közlekedés-szervezőknek a tanácsban, illetve a szakbizottságokban. A kimutatásban többek között az 1. táblázat szerinti adatok találhatók.

65 A kisebb nagyobb üzemek alapítása, a nagy gyárak felépítése, az infrastruktúra kiépítése, a közlekedés javulása — mint a táblázatból látható — a belváros, Erzsébetváros, Séga és Sarkad látványos fejlődéséhez vezetett. Új utcákat nyitottak, családi és bérházak sorai épültek fel és ennek megfelelően bővült az elektromos szolgáltatás, a csatornázás és a vízvezeték hálózat. Az építési kedv 1911-ben tovább erősödött. A belvárosi építkezések lendülete azonban alábbhagyott, mindössze hat új bérházat építettek fel. A második kerületben 64, a harmadik kerületben 9, a negyedik kerület 65 A megkorripált népszámlálás. Arad és Vidéke, 1911. jan. 28. 5. p. 428