A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

csisnak, aki már legalább egy éve van a jégműveknél alkalmazásban, újévkor 25 korona pótlékot ígér „elismerésül". A Budapesti Jégművek elismeri a bizalmiférfit, akinek joga van a kocsisok minden panaszával az igazgatósághoz fordulni és vitás esetekben a szakegylet közbenjárását kérni. A jegeskocsisok munkájának különös volta nemcsak a vasárnapi munkánál, de május 1. elismerésénél is megmutatkozik. „Május 1-én csakis délelőtt szabad a szükséges jéggel fuvarozni, amely munkáért egész napi bér jár "^ A szakegylet minden üzemnél, ahol kocsisokat foglalkoztatnak, törekszik a kollektív szerződés megkötésére. Kudarcok érik ott, ahol a munkások öntudata gyenge, vagy ahol a munkáltató önként biztosít jó béreket. Az Első Budai Szódagyárban a kocsisok a bérkövetelések mellett a szakegylet elismerését is kérték. Amikor a gyár részben hajlandó teljesíteni a bérkövetelést, de a szakegyletet nem ismeri el, a szódáskocsisok lemondanak a szervezkedésről. A Leipziger spiritusz-gyárban a követelések benyújtására sem került sor, mert a munkáltató önként ad kimagaslóan jó bért a kocsisoknak.

87 A fuvarozó munkáltatókkal az 1906-ban kötött megállapodás rögzíti a kocsisok bér- és munkaviszonyait. Több munkáltató ugyan nem írta alá az egyezményt, de a gyakorlatban betartotta. A szakegylet is betartja velük szemben a megállapodást, ha az ipartársulat tagjai nem használják ki a szerződéses viszony hiányát bérkövetelések támasztására. De például Waltér József fuvaros, aki nem tagja a fuvarosok ipartársulatának, kénytelen a többi munkáltatónál jobb béreket fizetni. Walter József üzemét 1907. október 14-én azért bénította meg 18 kocsisa sztrájkja, mert nem fizette meg a túlórákat. Október 18-án a szakegylet kollektív szerződés aláírására kényszeríti, melyben az átlagos 23 K helyett 24 K hetibért kell fizetnie kocsisainak és a túlóra díjazása is nagyobb, 50 fillér helyett 80 fillér.

88 A nagyobb fuvarozómunkáltatók közül egyedül Láng Zsigmond fuvaros próbálkozott meg az átlagosnál (22 K) alacsonyabb hetibérek fizetésével. Egyideig sikerrel. 1907. június 4-én azonban 27 kocsisa beszüntette a munkát és kétnapos sztrájkkal kényszerítette ki a 23 koronás hetibér fizetését.

89 Láng Zsigmond a szakegylettel június 19-én aláírt szerződésben kénytelen a szakegyletet és a bizalmiférfi-rendszert is elismerni, amire pedig a többi munkáltatót az ipartársulattal kötött megállapodás nem kötelezte.

90 A szakegylet sikeres gazdasági harcai következtében a Budapest elővárosaiban dolgozó fuvarozómunkások bérei jelentősen elmaradtak a fővárosi kocsisok hetibérei mögött. A feszültség 1907 közepén érezhetővé vált. A legtöbb fuvarozómunkás a fővárossal már egybenőtt Újpesten dolgozott, mintegy 30 munkáltatónál kb. százan. A szakegylet 1907. június 16-ra gyűlést hirdet meg az újpesti fuvarozómunkásoknak. A gyűlésen Kovály András, a szakegylet elnöke szervezkedésre szólítja fel a kocsisokat. A szakegylet az újpesti MSZDP szervezettel közösen lép fel. Kovály András után Winkler Mór „kijelenti az újpesti párszervezet nevében, hogy az összmunkásság támogatni fogja a fuvarozómunkásokat a küzdelmükben."

91 A gyűlés után 70 kocsis megalakítja az újpesti fuvarozómunkások szabadszervezetét.

92 1907 júniusának végén a kocsisok memorandumban követelik valamennyi 86 A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1907. évben. OKKNy, Bp. 1908. 1000—1002. p. 87 Fuvarozó Munkás, 1907. júl. 1. 88

U.o., 1907. nov. 1. 89 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1010—1907 és 1026—1907. 90 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1043—1907 — Kádár János det. jel. 1907. jún. 19-én. 91 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1196—1907 — Végh János det. jel. 1907. jún. 28-án. 94 Fuvarozó Munkás, 1907. júl. 1. 361