A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

újpesti fuvarozómunkáltatótól azokat a béreket és munkaviszonyokat, amelyek a budapesti kocsisoknak már megvoltak. Követelik, hogy: „/. a hetibér 23 K legyen; 2. 8 órán túli munkáért minden óra 60 fillérrel díjaztassék; 3. vasárnapi befogásért 2 K adassék; 4. vasárnap a kocsisok egy negyed része legyen stallwache, a többi a reggeli etetés-itatásnál tartozik jelen lenni; ezen pontok írásban biztosíttassanak."^ A munkáltatók elutasító válasza után 1907. július 4-én 70 fuvarozómunkás sztrájk­ba lépett. 94 A munkáltatók közül 13 teljesíti a memorandum követeléseit, mivel a sztrájktörők toborzása reménytelen a fővárosi fuvarozó- és gabonamunkások szoli­daritása miatt. 95 Július 18-án újabb egynapos sztrájk kényszeríti a többi munkáltatót az egy évre kötött egyezség aláírására. Végül is a 30 újpesti munkáltató közül 29 el­fogadja a kocsisok követeléseit. Nem sikerült kikényszeríteni azonban az este 8 óra utáni munka díjazását; ezt csak a gyárakban és a szállító cégeknél dolgozó kocsisok­nak sikerült elérniük. 96 A sikeres gazdasági harc csak átmenetileg kovácsolta össze az újpesti fuvarozó­munkásokat, néhány hónap múlva már gyengült a szervezettség. „Ami annál vesze­delmesebb — figyelmezteti a szakegylet 1907 novemberében az újpesti kocsisokat —, mert az újpesti fuvarosgazdák már kezdik a nemrégen kötött szerződéseket megszeg­ni.'''"* 1 A szakegylet Erzsébetfalván és Budafokon is tart gyűléseket, de a szabadszerve­zet megalakítására tett kísérletek eredménytelenek maradtak. 98 1907 végére elérte a szakegylet, hogy kollektív szerződés biztosítja a fővárosi szál­lító- és fuvarozómunkásság döntő többségének bér- és munkaviszonyait. Ezek a szer­ződések nem teremtettek azonos helyzetet a szállító- és fuvarozómunkásság egészének gazdasági helyzetében, bér- és munkaviszonyaiban, és eltérő módon viszonyultak a szakszervezeti mozgalomhoz is. A kollektív szerződések legfontosabb vívmányai az alábbiakban foglalhatók össze. Jelentősen emelkedtek a bérek. A fuvarozómunkások heti bére 1906-ban ugrik maga­sabbra, az előző évi 18—20 koronáról 22 koronára. Szerződésük 1906-tól 1908-ig minden évben egy korona bérjavítást biztosít. A legmagasabb hetibéreket a szállító­munkások kapják. Hetibérük 1906-ban 25 korona, 1907-ben 27 korona, 1908-ban 28 korona. Javult a malmi- és söröskocsisok hetibére is. A malmikocsisok 1906. évi 24 koronás heti bére 1907-ben már 25,5 korona, 1908-ban 26,1 korona. A söröskocsi­sok 1906. évi 24 koronás heti bére 1907-ben 28 koronára, 1908-ban 27 koronára emel­kedik. (A bútorszállító munkások bérei is növekedtek, de mivel idénymunkások, ezt nem lehetett pontosan megállapítani.) A szállító- és fuvarozómunkások által ezekben az években kivívott béremelések részben ellensúlyozták az árak emelkedését, a növekvő drágulást. A szakegylet büsz­kén hivatkozik a növekvő bérekre, de ugyanakkor rámutat arra is, hogy ez nem jelenti a szállító- és fuvarozómunkásság életszínvonalának javulását. A Fuvarozó Munkás 1907 júliusában a fuvarozómunkások egy koronás hetibér emelését így kommentálja: „Most már boldogok lehetünk. Kaptunk egy korona javítást a fuvarosgazdáktól a szer­ződés értelmében. A hét egy napjára esik ebből össze-vissza 14 fillér. Önmagunkat csalnánk, ha azt mernénk állítani, hogy ez a 14 fillér javítás számba mehet. Ne csak azt nézzük, hogy a fizetés emelkedik. Azt sem szabad feledni, hogy a megélhetés is 93 A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1907. évben, OKKNy., Bp., 1908. 989—990. p. 94 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1228—1907. 95 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1276—1907. 98 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1349—1907. — Aszalay Antal det. jel. 1907. júl. 25-én. 97 Fuvarozó Munkás, 1907. dec. 1. 98 U.o. 1907. dec. 15. 362

Next

/
Oldalképek
Tartalom