A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

az igazgatóság akaratába, biztos, hogy a béreseket agyongyötörték volna a sok munkával és kijátszották volna a kocsisokat. A szerződés ezt egy csapásra meghiúsította."

71 A sörgyárak után a nagyobb malmok következtek: az Első Budapesti Gőzmalmi Rt., az Erzsébet Gőzmalom Társaság, a Gizella Gőzmalom Rt., a Haggenmacher Henrik gőzmalma, a Hungária Egyesült Gőzmalmok Rt., a Pesti Hengermalom Társaság, a Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalmi Rt., a Pesti Viktória Gőzmalom, és a Schmidt és Császár gőzmalma. 1907-ben a szakegyletnek még egyenként kell a lényegtelen eltérésekkel azonos szövegű szerződéseket a nagyobb fővárosi malmokkal megkötni. Három évvel később már elegendő egy megállapodást aláírni a malmok érdekképviseleti szervezetével, a „Magyar Fővárosi Malomegyesület"-tel. Öt hónap kell ahhoz, hogy valamennyi malommal létrejöjjön a megállapdoás. A sort 1907. június 27-én a Haggenmacher Henrik gőzmalom nyitotta meg, és utolsónak a Királymalom Hedrich és Strausz Rt. írta alá a kollektív szerződést 1907 októberében.

72 A Haggenmacher malommal kötött megállapodás szolgált mintául a további malmi szerződések számára. Ennek a megállapodásnak a létrejöttét hosszú, többször is félbeszakadt tárgyalások előzték meg. A bérkérdésekben viszonylag gyors megegyezés született, de a munkarendben annál nehezebben jutottak eredményre. Végül is a munkáltató engedett és teljesítette a kocsisoknak azt a követelését, hogy a malmokban a munkaidő egységesen mindenki számára reggel 4 órakor kezdődjék. A munkaidő 15 óra. Teljesült a kocsisoknak az a követelése is, hogy panaszt tehetnek fellebbvalóik vagy munkástársaik ellen, ha azok a szakegylet ellen vétenek. Az aláírt szerződés szigorúan kiköti, hogy a kocsisok a munkát semmiféle okból abba nem hagyhatják. A Haggenmacher malom a tárgyalások során ezt a pontot úgy kívánta értelmezni, hogy a munkások sztrájktörő munkát is kötelesek végezni. „Inkább sohase legyen szerződésünk, ha ahhoz csak úgy juthatunk, hogy eláruljuk a gabonamunkásokkal és más szakmákkal fogadott testvériséget''' — írja a Fuvarozó Munkás.

73 A Haggenmacher malom ebben is engedni kényszerült, az aláírt megállapodás szerint a malmi kocsisok sztrájktörő munkát nem kötelesek végezni.

74 A szakegylet megpróbálta kihasználni azt a körülményt, hogy a malmok nem egységesen, a Magyar Fővárosi Malomegyesület útján lépnek fel, hanem külön-külön ülnek le tárgyalni vele. Minden egyes alkalommal kísérletet tesz arra, hogy a Haggenmacher-féle szerződésben foglalt bér- és munkaviszonyoknál még előnyösebbet csikarjon ki a malmi kocsisok számára, de mindannyiszor kudarcot vall.

75 Két malomnál eltérő módon alakult a kollektív szerződés sorsa. Az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. 38 kocsisa sajátos helyzetbe került, mivel 1906. július 29-én három évre szóló megállapodást kötöttek a malommal, amelynek feltételei rosszabbak a többi malommal 1907-ben megkötött szerződések feltételeinél. Kiderült, hogy hiba volt három évre megállapodni. A szakegylet nem szeretne szerződésszegőnek feltűnni, de természetesen azt sem tűrheti el, hogy az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. kocsisai rosszabb munkafeltételek és kevesebb bérért dolgozzanak, mint a többi malmi kocsis. 1907. augusztus 10-én a kocsisok taktikus hangvételű levelet küldenek a malom igazgatóságának: tekintetes Igazgatósági A szakegylet vezetősége tudomásunkra hozta, 71 Fuvarozó Munkás, 1907. júl. 1. 72 U.o. 1907. nov. 1. 73 U.o. 1907. júl. 15. 74 A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalomak az 1907. évben, OKKNy, Bp., 1908. 984—989. p. 75 A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1907. évben, OKKNy, Bp., 1908. 900. p. — Fuvarozó Munkás, 1907. szept. 1. és okt. 17. 358