A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

hogy a szerződés értelmében nincs jogunk az elmaradt egész korona javítást követelni. Tudomásunkra hozta azt is, hogy Igazgató Ur kijelentette, hogy akinek nem tetszik a hely, hagyja el. — Tisztelettel tudomására hozzuk az Igazgatóságnak, hogy újabb követeléseket, amelyek a szerződésbe ütköznek, nem támasztunk. Ellenben az a kívánságunk, hogy nálunk is a többi malmok azon munkarendje legyen meg, hogy magazinra fél öt előtt, hajóra 5 előtt és lisztre 6 előtt ne fogjunk. Ha a kívánságunk nem teljesülne, mindegyikünk elhagyja a rendes felmondással a szolgálatot.'''' A levelet a kocsisok négy bizalmija írta alá.

76 Az Első Budapesti Gőzmalmi Rt. nagyvonalú munkáltatónak bizonyult, és mint hamarosan kiderült, előrelátónak is. Tárgyalni kezd a szakegylettel és 1907. augusztus 24-én az 1906. évi szerződés kiegészítéseként újabb megállapodást köt, amelyben önként megadta kocsisainak a többi malomban már meglevő bért, és ugyanolyan munkafeltételeket is biztosít.

77 A Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalmi Rt. igazgatósága azonban konokabb munkáltató. Itt is 1906-ban kötött szerződés szabályozta a kocsisok bér- és munkaviszonyait, de ez csak egy évre szólt, és 1907. szeptember 2-án lejárt. A szakegylet jóelőre, már júliusban beterjesztette követeléseit, „nehogy a malom vezetősége abból faraghassa a halasztásra az ürügyeket, hogy nem volt módja az illetékes emberekkel ezt a dolgot megbeszélni."

78 A tárgyalások megkezdődnek, de eredményre nem vezetnek, a malom igazgatósága hallani nem akar a Haggenmacher malom szerződésével azonos megállapodás aláírásáról. Szeptember 11-én a malom 17 kocsisa türelmét veszti, és a szakegylet megkérdezése nélkül sztrájkba lép. Mivel a szakegylet vezetősége még nem fejezte be a tárgyalásokat, helyteleníti a sztrájkba lépést és a munka azonnali felvételére szólítja fel a kocsisokat. A kocsisok — hibájukat belátva — munkába állnak. A tárgyalások azonban reménytelenül zsákutcába jutottak és másnap, szeptember 12-én, most már a szervezőbizottság utasítására próbálják meg a kocsisok munkabeszüntetéssel kikényszeríteni a szerződés aláírását. A malom nem tudja letörni a sztrájkot, sztrájktörő nem akad. Az igazgatóság a sztrájk második napján megtorlásként elbocsátja a kocsisokat, munkakönyvüket kiadja. A szakegylet válaszul teljes bojkott alá helyezi a Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalmi Rt.-ot. „Pétneken reggel [szeptember 12. — E.L.J már senki sem fuvarozott se ki, se be. Tele volt ragasztva az egész pékmalom bojkottcédulákkal, amelyet 5000 példányban kibocsátottunk. Bojkott! Bojkott! Budapest fuvaripari munkásai! Szaktársak! Munkatársak! A Molnárok és Sütők Gőzmalmának igazgatósága még annyit sem akar adni a sztrájkban álló szaktársainknak, amennyit a Budapesti és Haggenmacher-gőzmalomban fizetnek. Az igazgatóság kiadta összes szaktársaink könyvét. Nem hagyjuk cserben szaktársainkat. A Molnárok és Sütők Gőzmalmának se ki-, se befuvarozni nem szabad, mert aki fuvarozik, az sztrájktörő. 78 A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1907. évben. OKKNy, Bp., 1908. 975—978. p. 77 U.o. 78 Fuvarozó Munkás, 1907. szept. 1. 359