A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

szerződést. Az ellenállással próbálkozók üzemét sztrájk bénítja meg. 1906. július 24-én Strausz Adolf nagyfuvarost 17 kocsisa egynapos sztrájkkal kényszeríti a munkarend aláírására.

27 Augusztus 6-án Kaiser Alfréd nagyfuvarosnak már néhány órányi sztrájk is elegendő a kollektív szerződés aláírására.

20 Augusztus 22-én Schleisz Mihály fuvarost kényszeríti meghátrálásra 28 kocsisa egy napos sztrájkja.

29 A fuvaroscégek után a malmokban dolgozó kocsisok bér- és munkaviszonyainak javításáért indít akciót a szakegylet, illetve a „budapesti teherszállító és fuvaripari munkások szervezőbizottsága". 1906. július 17-én emlékiratot ad át az Első Budapesti Gőzmalom Rt-nak. A memorandum 26 K heti fizetést követel a malomban dolgozó kocsisoknak, a vasárnapi munka (istállóőrség) szabályozását és a kötelező balesetbiztosítást kívánja. A malom ismerje el a bizalmiférfi-rendszert és csak szervezett munkást alkalmazzon. A malom igazgatóságának elutasító válaszát sztrájk követi, 1906. július 23-án 41 kocsis beszünteti a munkát. Egyhetes harc után, július 28-án a rendőrségen lezajlott békéltető tárgyaláson megegyezés születik. A három évre megkötött kollektív szerződés évenkénti béremelést biztosított a kocsisoknak, és kedvezően szabályozta a vasárnapi istállóőrséget. A malom igazgatósága a szakegyletet csak olyan formában volt hajlandó elismerni, hogy „a szervezett munkás nem üldözhető"™ A példa ragadós: Augusztus 23-án a Pesti Molnárok és Sütők Gőzmalom Rt. 15 kocsisa lép sztrájkba, hogy megkapja ugyanazon bért és munkafeltételeket, mint a budapesti gőzmalom munkásai. A malom igazgatósága csak egyhetes sztrájk után enged, 1906. szeptember 4-én egy évi időtartamra megköti a kollektív szerződést.

31 1906 második felében a fuvarozómunkások szervezettsége már két támadó, nem bérkövetelésért folyó, hanem a szakegylet, a munkások erejét demonstráló sztrájkot is lehetővé tesz. Mindkét sztrájk a hírhedt munkáltatóknak számító Hoffmann Testvérek nagyfuvaros cégnél robbant ki. A kocsisok a kollektív szerződés „szervezett munkás nem üldözhető" pontját úgy értelmezték, hogy a munkáltatók kötelesek elismerni a bizalmiférfit. A két Hoffmann erre nem volt hajlandó és ezért 76 kocsisuk 1906. augusztus 6-án beszüntette a munkát. A sztrájk spontán tört ki, a szakegylet tudta nélkül. A szakegylet vezetősége azonban még nem érzi elég erősnek magát arra, hogy ilyen — a megkötött kollektív szerződésben nem biztosított — jog megszerzéséért harcot kezdjen. Augusztus 7-én „kölcsönös kimagyarázás" után a sztrájk befejeződött.

32 Októberben viszont már nem riad vissza attól a szakegylet, hogy a munkáltatói túlkapást és a kollektív szerződés megsértését erővel torolja meg. A Hoffmann Testvérek cég nyíltan megsérti az általa is aláírt megállapodást, amikor egyik kocsisát önkényesen elbocsájtja, egy másik kocsis béréből pedig egy pokróc vélt elvesztéséért 6 koronát levon.

33 A szakegylet sztrájk és bojkott fenyegetésére a nagyfuvarosok október 30-i kezdettel kizárást ígérnek. De a szakegylet már tömegeket tud mozgósítani. Az 1906. október 21-én az egyik Hungária körúti vendéglőben tartott nagygyűlésen 1500 fuvarozómunkás jelenik meg és határozatot hoz: ha a nagyfuvarosok beváltanák fenyegetésüket október 30-án, vagy akár később büntetésképpen néhány kocsist kizárnának a munkából, akkor ők a kizárást végrehajtó cé27 U.o. 691. p. 28 U.o 699. p. "U.o. 715. p. 30 U.o. 681—684. p. 31 U.o. 716. p. 31 BFL Rendőrfőkapitányság iratai. (Rendőrfőkap.) Elnöki iratok, (eln.) Reservált. (Res.) 1830—1906., A magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1906. évben. OKKNy., Bp., 1907. 699. p. 33 RFL Rendőrfőkap. eln. res. 1901—1906. Kádár János detektív (det.) jelentése, 1906. nov. 7-én. 344