A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Eperjesi László: A budapesti fuvarozó- és szállítómunkások gazdasági harcai 1906—1908-ban 337

geknél valamennyien sztrájkba lépnek. Egyben azt is megszavazták, hogy a tovább dolgozók 1 vagy 2 koronával segélyezik a kizártakat.

34 Másnap, 1906. október 22-én Kovály András, a szakegylet elnöke a rendőrségen „a szervezett fuvaripari munkások nevében bejelenti, hogy a Hoffmann Testvérek nagyfuvarosok Fóthi u. 21. és Szabolcs u. 29. szám alatti telepét a kocsisok bojkott alá helyezik". A 68 kocsis sztrájktanyája a VI. ker. Hungária krt. 29. szám alatti vendéglőben van. A sztrájk oka: Árvái József kocsis ok nélküli elbocsátása.

35 A szakegylet erejét demonstráló nagygyűlés és a sztrájk azonnali meghátrálásra készteti a Hoffmann vállalatot. Az önkényesen elbocsátott kocsist még aznap visszaveszik, a másik kocsisnak pedig kifizetik a jogtalanul levont 6 koronát. A sztrájk csak néhány óráig tartott, de az általa kivívott erkölcsi győzelem annál jelentősebb.

36 Az 1906 második felében békés eszközökkel, tárgyalások útján megkötött kollektív szerződések nemcsak a fuvarozó- és szállítómunkások százait ösztönzik belépésre a szakegyletbe, de a rokon szállítási szakmák munkásait is. A szakegylet megnövekedett tekintélyét jelzi, hogy a bútorszállító munkások is belépnek a szakegyletbe; 1906. szeptember 26-án 210 bútorszállító munkásnak állítanak ki tagkönyvet. Nagy sikernek ítélte a szakegylet a bútorszállító munkások bevonását a szervezkedésbe, mert így a részleges, egy-egy üzemre kiterjedő szállítómunkás sztrájkoknál nem fenyegetett az a veszély, hogy a munkáltatóknak sikerül a bútorszállító munkásokat szervezetlenségük következtében sztrájktörésre felhasználni. De más előny is származott a bútorszállító munkások belépéséből. „A bútormunkások öntudatra ébredése elősegítette a fuvaripari munkások szervezkedését is, mert a hurcolkodásoknál kezdik egymástól követelni a szervezkedés bizonyítékát."

2,1 A bútorszállítók után 160 bérkocsissegéd is belépett a szakegyletbe.

38 II. A fuvarozó munkásság gazdasági harcait „a budapesti teherszállító és fuvaripari munkások szervező bizottsága" szervezte és irányította, a szabadszervezkedés keretében. A szervező bizottságnak mindig tagja volt a szakegylet közgyűlésén megválasztott szűkebb vezetőség (elnök, alelnökök, titkár és pénztárnok). A szabadszervezet már 1905-ben is létezett, de 1907 közepén újjászervezik, és ekkor épült ki végleges formájában. A szabadszervezet az 1918 előtti magyarországi szakszervezeti mozgalom alapvető jellemzője, féllegális szervezkedési formája. A szakszervezetek tevékenységére vonatkozó korabeli jogszabályok ugyanis a szakszervezeteknek éppen azon tevékenységét korlátozzák jelentős mértékben, amely az osztályharc szempontjából a legjelentősebb, s amiért voltaképpen létrejöttek: nem folytathatnak gazdasági harcot és politikai tevékenységet. A szakszervezetekre az egyleti jogszabályok vonatkoznak, s így a hivatalos felfogás szerint pusztán segélyező és művelődési tevékenységet fejthetnek ki. A szakegylet alapszabályainak 2. §-ában például ez így fogalmazódik meg: „Az egylet célja és eszközei: a) tagjainak szakbeli és szellemi kiképzése, egyleti könyvtár létesítése, b) munkanélküli tagok segélyezése, 34 Fuvarozó Munkás, 1906. nov. 1. 35 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 1829—1906. és 1830—1906. 36 U.o. és a magyarországi szocialisztikus munkásmozgalmak az 1906. évben. OKKNy, Bp., 1907. 699. p. 37 Tarczai i.m. 19. p. 38 Fuvarozó Munkás, 1907. jan. 15. 345