A Közlekedési Múzeum Évkönyve 8. 1985-1987 (1988)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 129 - Dr. Dienes Istvánné: Az útlevél hazai történetéből 177

17. ábra. A pest-budai hajóhíd. W.H. Bartlett rajza, E. Brandard acélmetszete a hajót, míg végül valaki közölte velük, hogy az bizony már három órája elment. Azt mondják, nem lehetett nevetés nélkül megállni, mekkora hitetlenkedéssel és szörnyülködésselfogadták a hírt" — meséli Paget, amikor maga is hajóra száll.

113 IV. A békességes utazgatáshoz természetesen közbiztonságra volt szükség; az ennek megteremtéséért folytatott küzdelem végighúzódik a 18. századon. A kétes elemek, az útilevél, passzus nélkül csavargók üldözése a hatóságok egyik fontos feladata. A Helytartótanácsban 1785-ig külön ügyosztály, a „departamentum zingarorum" foglalkozott a kóbor cigányok ügyeivel; ennek feloszlatása után a rendőri osztály — amely különben az útilevelek kiadását is intézte — adott utasításokat a törvényhatóságoknak.

114 Mária Terézia s még inkább II. József uralkodásának ideje a bürokrácia első virágkora Magyarországon: az uralkodók megkísérlik egyöntetű keretekbe szorítani a vármegyék igazgatási tevékenységét, ellenőrizni egymást követő rendeleteik végrehajtását. A vármegyéknek éves, féléves, aztán negyedévi, sőt havi jelentéseket kellett (volna) küldeniök a Helytartótanácshoz, ezek száma az 1780-as években már elérte az évenkénti 250-et.

115 113 U.o. 168—169. p. 114 Felhő—Vörös i.m. 169. p. 115 Hajdú Lajos: A közjó szolgálatában. A jozefinizmus igazgatási reformjairól. Nemzetes emlékezet. Magvető Kiadó, Bp., 1983. 38—40. p. 214