A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Eperjesi László: A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete első elődszervezetének megalakulásáról 311

tása szerint ez volt az első olyan kocsisgyűlés, amelyet a MSZDP szervezett, de a rendőrségi jelentésből tudjuk, hogy a gyűlést Nagy István hívta egybe.

9 Wankó Károly a gyűlésen elmondott beszéde alapján cikket írt a Népszava 1894. október 26-i számában „A teherszállító fuvaroskocsisok helyzete" címmel. „A munkásság ez osztálya is megmozdult. A túlhosszú munkaidő dacára sem sikerült a fuvaros vállalkozóknak a kocsisokból az emberi méltóságot s emberi értéket elölni. Silány helyzetük, hosszú munkaidejük kényszerítette, hogy sorsuk javulására törekedjenek

,, — jelöli meg a fuvarozómunkások szervezkedésének közvetlen okát.

10 Wankó nem téved, mindamellett a fővárosi kocsisok ösztönös mozgalma Nagy István vezetésével nem eredményezett volna szakegylet-alakítást, ha a MSZDP át nem veszi mozgalmuk irányítását. A szakegylet alakításának gondolatát a MSZDP ültette el a kocsisok fejében, és a gondolat megvalósításához minden lehetséges segítséget meg is ad. Mert a kocsisok szervezkedési szándéka önmagában kevés. Legelső akadály például a szakegyleti alapszabályok kidolgozása, amely az írni-olvasni alig tudó, többnyire analfabéta kocsisok s vezetőik képességeit meghaladó feladat. A kocsis szakegylet alapszabályait Wankó Károly állítja össze, a párt által már 1890ben hasonló esetekre kidolgozott „mintaalapszabály" alapján, amelyet csak megfelelően értelmezni kellett.

11 1894. november 4-én délutánra, a VI. kerület Aréna (ma: Dózsa György) út 88. sz. alatt levő vendéglőbe a MSZDP „fuvaroskocsis" gyűlést hirdet meg. A gyűlés napirendjét a kiküldött rendőrségi detektív jelentéséből ismerjük: „1. Helyzetünk javítása. 2. Az alapszabályok felolvasása."

12 Ez a gyűlés már kevesebb kocsist mozgat meg, mint az egy hónappal korábbi, mindössze kétszázan jönnek össze a szakegylet megalakítására. Ezúttal nem a saját soraikból választják meg a gyűlés elnökét, hanem a párt képviselőjét, Galambos Istvánt fogadják el. „Nagy István, Wankó Károly, Hosfeld Sándor és Galambos István beszélt, utána határozatot hoztak a szakegylet megalakításáról. Az alapszabályokat felolvasták és elfogadták. Megválasztották az ideiglenesen megalakult szakegylet tisztikarát és az ügyek további intézésére egy bizottságot" — jelenti tömören a gyűlés lefolyásáról Aszalay Antal detektív 1894. november 7-én a rendőrfőkapitányi hivatalnak.

13 A detektív jelentésétől a Népszava csak annyiban tér el, hogy pontosabban megjelöli a bizottság jellegét. „... választott a szervezet előmozdítására minden vállalkozótól 9 BFL Rendőfőkap. eln. res. 560 — 1894. 10 Wankó írása adalékokkal szolgál a fővárosi fuvarozómunkások élet- és munkakörülményeihez. „Munkaidejük 18 óra naponta. Reggel 3 órakor már munkába kell lenniük... vannak helyek, ahol ha a kocsis éppen 3 órakor reggel jön, már jónapot mondanak köszönésére, jeléül annak, hogy nincsenek vele megelégedve, későn jött... A munkabérük heti nehéz 124 órai munkáért 7 forinttól 9 forintig terjed. Hogyan lehet abból megélni, mutatja a következő: reggelire elfogyasztanak egy darab kenyeret és pár krajcárért pálinkát. Délben szintén csak hideg ételre jut, kenyérre és egy kis szalonnára. A család azonban ezt sem élvezi, annak várnia kell este tíz óráig, míg az apa hazajön. Akkor esznek meleget, de csak olyan étel kerülhet az asztalra, amiből ugyan jól lakik az ember, de semmi vagy csak kevés erőt szolgáltat... A vacsora áll krumpli-, bab- vagy rántott levesből, itt-ott tésztából. Hús csak egyszer egy héten jut nekik. Három forintot kell hetenként félretenni lakbérre, marad tehát még hat forint a hat-tíz tagú családnak élelemre és ruházatra, valamint a többi szükségletre. Ezek után elképzelhető a kocsisok nyomora..." 11 Erényi i. m. 121. p. — Az alapszabály szövege hasonlít a kilencvenes években megalakult több szakegylet alapszabályainak szövegéhez. Példának említhetjük a Budapesti Ércöntők és Satumunkások Szakegyletének alapszabályait, amelyet 1894. február 11-én terjesztettek fel a hatósághoz, és 1894. december 29-én hagyták jóvá. Közli: A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai (MMTVD) II. köt. Szikra, Bp., 1957. 225—229. p. 12 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 593-1894. — Aszalay Antal detektív jelentése 1894. nov. 7-én. 13 Uo. 313