A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Eperjesi László: A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete első elődszervezetének megalakulásáról 311

egy-egy bizalmiférfi"

14 A szakegylet elnöke Nagy István lett. A megválasztott ideiglenes vezetó'ség névsorát nem ismerjük, ezt sem a Népszava tudósítása, sem az említett detektívjelentés nem tartalmazza. Az 1894. november 4-én tartott fuvarozómunkás gyűlés tehát megalakította a szakszervezetet, nemcsak a rendó'rség, de a MSZDP is így értékelte az eseményeket. „Örömmel üdvözöljük az új szakegyletet, mely hivatva lesz a munkásság egyik legelnyomottabb osztályát valahára felvilágosítani és sorsuk javításán működni, és a szociáldemokrácia eszméinek ez osztályt is megnyerni" — írta a Népszava.

15 Bár az alapszabályok felterjesztése a hatósághoz ez évben még nem történik meg — csak 1895-ben kerül sor erre

16 —, a szakegylet megalakulásáról a rendó'rség 1894. évi jelentése is megemlékezik: „A Budapesten alapított szakegyesületek közül 1894 folyama alatt a következő egyesületek alapszabályai hagyattak jóvá; a fehérneműek tisztítóinak szakegyesülete és a lengyel munkások egyesülete; szervezésben vannak: a teherkocsisok, a szűcs-, fémöntők- és a lakatos-munkások szakegyletei."

17 A fuvarozómunkások szakegylete azonban nem kezdheti meg működését. Ebben nem a hatóság akadályozza meg,

18 hanem a munkáltatók dühödt támadása. A nagyfuvaros vállalkozók nem tűrik meg a kocsisok szocialista szervezkedését, azonnali hajszába kezdenek a szervezkedés vezető ellen, megrendszabályozzák őket. „Borbély István a kocsisgyűlés jegyzője Grünhut Jakab által lett elbocsájtva, Horváth Mihály Schön Ignác [a fuvaros ipartársulat elnöke — E. L.] által, ki béréből három forintot le is vont, és Schilling bizottsági tag is, miért a szervezkedést megkezdték" — írja 1894. november 16-án a Népszava. A munkáltatók számára az tette lehetővé a megrendszabályozást, a szervezkedés letörését, hogy télen nagyobb a munkaerőkínálat, sok agrárproletár télen kocsisnak helyezkedik el a fővárosban. „Ezeket veszik most fel s elküldik azokat, kik egész nyáron át, amikor a legnagyobb szükség volt kocsisokra, nekik kézségesen dolgoztak. Az itteni kocsisok már százával vannak munka nélkül, kik a fővárosban állandó lakással bírnak, csak a legnagyobb nyomornak néznek eleibe."

19 A megfélemlítés következtében a szervezkedés átmenetileg megtorpan, újabb kocsisgyűlésre csak 1895. május 19-én kerül sor. Nem a MSZDP kezdeményezte, hanem Nagy István hirdette meg a VII. kerület Damjanich u. 15. sz. alatti „nemzeti kert"-be. „A gyűlésen Nagy István elnök indítványára elhatározták, hogy a szállítókocsisok helyzetének javítása érdekében teendő lépések módját szövegezve kinyomtatják és a kocsisok közt kiosztják: módot nyújtanak annak tanulmányozására s csak azután hivandanak össze gyűlést, amelyen mindenki a célt ismerve jelenhet meg."

20 A követelések kinyomtatásáról nem tudunk, valószínűleg nem is került sor rá, mert Nagy István hamarosan újabb „teherkocsis" gyűlést hív össze. A gyűlésre az adott alkalmat, hogy megérkezett a kereskedelemügyi miniszter válasza az egy évvel korábban benyújtott kérvényre. 1895. augusztus 11-én vasárnap délután a külső-Váci út egyik vendéglőjében Nagy István ötszáz kocsis előtt olvashat14 Népszava, 1894. nov. 9. 15 Uo. 16 BFL Tan. ir. IV. 1407 B. — Tárgymutatókönyv, 1895. (Az irat nincs meg.) 17 A Budapest fő- és székvárosi m. kir. rendőrség működése az 1894. évben. Pesti Lyod-Társulat, Bp., 1895. 142. p. 18 Az egyesületekre vonatkozó jogszabályok szerint, ha a hatóság negyven napon belül nem válaszolt a benyújtott alapszabály-jóváhagyási kérelemre, az egylet megkezdhette működését. Vö. Ferenczi Imre: Munkásaink szakszervezeti joga és mozgalma történeti kialakulásában. Pesti Kny. Bp., 1906. 96. p. 19 Népszava, 1894. nov. 16. 20 BFL Rendőrfőkap. eln. res. 407-1895. — Aszalay Antal detektív jelentése 1895. máj. 23-án. 314