A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Kovács János: Adalékok a tárnok—sóskúti lóvasút történetéhez 257

/. ábra. Gyapay Miklós (1822—1891) kereskedő, honvéd őrnagyi egyenruhában nyi Egyetemet, a Magyar Tudományos Akadémiát, a Vigadót, a Magyar Állami Operaházat, a Szent István Bazilikát, a Mátyás templomot, az Országházat, a budai közúti alagutat, a Budavári Palotát, a margitszigeti fürdó' korai létesítményeit, a közvágóhidat, a Gellérthegyi citadellát, a fővárosi vásárcsarnokokat és takarékpénztári palotákat, a Néprajzi Múzeum és a Pártarchívum közös épületét, a pesti rakpart közel 2 km-es szakaszát. Ám elkerült ez a maga idejében könnyű munkáihatósága miatt is igen népszerű építőanyag a temesvári és bécsi színházépítkezésekre is, sőt használták azt a fővárosi hidak (Lánchíd, Margit-híd, összekötő vasúti híd) építésén kívül a szegedi Tiszahíd létesítésekor és a krasznahorkai Andrássy síremlék felállításakor is. A korántsem teljes sort befejezve áttérünk a tárnok—sóskúti lóvasút építésével és működésével kapcsolatos kérdések tárgyalására, — már amennyire ezt a rendelkezésünkre álló szűkös adatok lehetővé teszik. A Közmunka- és Közlekedési Minisztérium 1869. február 5-én kelt 885 sz. levelével, amelyet a miniszter helyett Hollán Ernő írt alá, megadta az előmunkálati engedélyt a Fejér megyei Tárnok és Sóskút között létesítendő ,,/óvonatú vaspálya" megépítésére.

4 A kezdeményezés Gyapay Miklós (1. ábra) pesti terménykereskedő ér4 FmL. Fejér vm. alispánjának iratai, VI. 237. 258 t