A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Dienes Istvánné: Hieronymi Ottó Ferenc élete (1803—1850) 131

férjével közel egyidős volt;

50 első gyermekük, akit Virgil Károly névre kereszteltek, 1836. október 1-én született Budán. Hieronymi szakértelmének elismerése nyilvánult meg abban is, hogy amikor 1837. május 3-án a Pozsony és Nagyszombat közötti vasút építésére egyesült 17 helyi vállalkozó nemes és polgár a Helytartótanács segítségét kéri megfelelő tervező és építő mérnök kiküldésére, a választás épp őrá esik. A Duna-mappáció munkájának vezetését Hieronymi távollétének idejére Ketse Ferenc első osztályú mérnök veszi át, akinek napidíját a helyettesítés tartamára 4,— Ft-ra emelik fel. Hieronymi a kiküldetés idejére 5,— Ft napidíjat kap (ez volt a legmagasabb mérnöki napidíj), a mellé beosztott Lechner Gyula 3,— forintot. Feladatául azt szabják, hogy „...a fent említett vasút nyomvonalának részletes szintezését és az egyéb, a kivitelezést megelőző előmunkálatokat a Társaság költségére végezze el." Mindenekelőtt azonban tapasztalatokat kell szereznie, hiszen vasutat addig még sohasem láthatott. Ezért először is „.. .a gyorspostakocsival haladéktalanul Bécsbe kell utaznia, és miután mérnöksegédjével a Ferdinánd Északi Vasút munkáiról a lehető pontossággal tájékozódott... a Gmünd

5m

, Linz és Budweiss között levő vasutat kell a helyszínen megtekintenie." A részletes (német nyelvű) kiküldetési rendeletet Rauchmüller építési főigazgató írta alá 1837. május 19-én, a befejező sorokban leszögezve, hogy Hieronymi képességeibe és szorgalmába helyezett bizalmát ezúton is kifejezésre juttatja. Ugyanakkor ajánlólevéllel is ellátta, kérve a fogadó osztrák vasútépítő társaságok támogatását, és felajánlva viszontszolgálatait a Magyarországra látogató császári mérnököknek. A legelső állandó magyarországi vaspálya, a pozsony—nagyszombati lóvasút létrejöttének körülményeivel, építésének történetével többen is foglalkoztak már.

51 A legrészletesebben maga Hieronymi számolt be az előkészületi munkákról az építtető társaság részvényeseinek közgyűlésén,

52 1838. január 22-én. Jelentésének mellékleteként kinyomtatva tanulmányozható az a „Situations Plán", azaz szintvonalas térkép, amelyet helyszíni mérésekkel, adatfelvételekkel az építkezés megkezdéséhez készített el, bámulatosan rövid idő alatt; ezen a vasút nyomvonala, hosszszelvénye és a pálya lejtési adatai is fel vannak tüntetve. A linzi tanulmányút semmiesetre sem tarthatott fél esztendeig,

53 hiszen 1837. november 15-ről már egy olyan levél található anyagunkban, amelyben a pozsony—nagyszombati vasúttársaság az október folyamán végzett munkákat, az eddigi kiváló igyekezetet és fáradhatatlan tevékenységet köszöni meg Ottó van Hieronyminak. A levelet az igazgatóság nevében Wilhelm von Walterskirchen, Sámuel Royko, Johann von Fischer és Michael Schönbrunner írta alá. Ugyancsak az ő aláírásuk szerepel azon a Pozsonyban, 1838. július 3-án keltezett levélen, amelyben szomorúan nyugtázzák Hieronymi elhatározását, hogy az előkészítő munkák befejeztével egyelőre visszatér a Duna-térképészethez. „Bensőségesen indíttatva érezzük magunkat, hogy Önnek ezennel nyilvánosan köszönetet mondjunk eddigi nagymértékű erőfeszítéseiért, odaadásáért, és a kapott tervkészítési feladat szerencsés 5

0 1881-ben, 78. életévében halt meg, tehát 1803-ban vagy 1804-ben született. 50/a Zavaró lehet, hogy Ausztriában csakugyan van Gmünd nevű helység, oda azonban nem vezttett Linzből lóvasút. Itt Gmunden-ről van szó, bár az okmányon Gmünd szerepel. 51 Kohn, Ignaz: Eisenbahn Jahrbuch der Österreichisch—Ungarischen Monarchie. Fünfter Jahrgang. Lehmann u. Wentzel, Wien, 1872. 334—339. p. — Kaufmann Samu: A második magyar vasút. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1895. évi XXIX. köt. 294—300. p. — Dr. Mészáros Vince: Az első állandó közforgalmú magyar vasút. Közlekedési Közlöny, 1963. évi 46. sz. 768—772. p. — Dr. Dienes Istvánné: Az Első Magyar Pozsony—Nagyszombati Vasút. Élet és Tudomány, 1980. évi 28. sz. 867—869. p. 52 Protocoll der am 22. Január 1838 abgehaltenen ersten Generalversammlung der PressburgTyrnauer Eisenbahn-Actionaere. Bericht über die Vorarbeiten zur Erbauung der Pressburger Tyrnauer Eisenbahn. Pressburg, 1838. 5

3 Dr. Mészáros Vince i. m. 769. p. 141