A Közlekedési Múzeum Évkönyve 7. 1983-1984 (1985)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 89 - Dr. Dienes Istvánné: Hieronymi Ottó Ferenc élete (1803—1850) 131
megoldásáért... Ennek annál inkább örülünk, mivel az ország... első hazai vállalkozását a haza egy fia tervezte, idegennek nem kellett azt a helyszínre alkalmaznia..." Itt is a már említett Hungarus-tudat jelentkezésének lehetünk tanúi: Pozsony német származású nemesei és polgárai német nyelvű levelükben hazafias érzelmeikről vallanak. A levél megemlíti az „alárendelt császári térképész mérnökök" közül Lechner Gyula, Reuter Ferenc, 54 Rauschmann Gusztáv 55 és Perleberg Gusztáv 56 nevét, akiknek szintén köszönetét kéri tolmácsolni az igazgatóság. „Önt mindig megtartjuk barátságos emlékezetünkben és reméljük, hogy rövidesen ismét találkozunk." 1838. Kisasszony hava (augusztus) 25-én Hieronymi már újra a dunai munkálatokhoz indul; „a Fő-igazgatói hivatalnak megürültében" Lechner József igazgató-segéd írja alá a kiküldetését (4. ábra). Irataink között nincs nyoma, de más forrásból 57 tudjuk, valóban hamarosan visszatért Pozsonyba: 1839 májusától a távollétében megrekedt vasútépítési munkákat vezeti, most már a megvalósulásig. A Pozsony—Szentgyörgy közötti első szakasz 1840. szeptember 27-én, a Szentgyörgy—Bazin közötti részlet 1841. július 30-án nyílt meg. 1842 nyarán a temesközi Bega-csatorna építésének immár évszázados múltra viszszatekintő, bonyolult munkálatai 58 ismét elakadtak. A Helytartótanács — augusztus 1-i rendeletével — erre a különlegesen nehéz terepre küldi ki Hieronymit, s mindaddig itt tevékenykedik ideiglenes igazgató mérnökként, amíg az anyagi nehézségeiből új erőre kapó pozsony—nagyszombati vasúttársaság újra meg nem keresi. Itteni működésének értékelésére ezúttal idézzük a legilletékesebbet, a helyi elöljáróság vezetőjét: „Alólirtt igényszerűleg tudtokra adom azoknak, kik magukat akar mikorban e' fölsőrzandó körülményre nézve érdekesíthetik: hogy Hieronymi Ottó Ferencz úr 1842 k évi dec. utolsó napjátúl kezdve, egész mostig a? begecsatorna- s' utóbb a temesfolyam — szabályozását, mint h. igazgatómérnök, vezetvén, — ezen egész korszakban hivatali képességének, fáradhatlan szorgalmának, cC szövevényes dolgok fölötti ügyes tapintatának, s' végre rendíthetetlen jellemének oly világos és bokros jeleit adta, hogy ugyan őt a' hivatalnokok legszebb példányának bátran állíthatom. — És azért, midőn jelenleg őt — mint szebb jövendő reményében cC Pozsony—Nagyszombati vaspálya munkavezetésére lépendőt — kevés napok múlva nélkülöznöm kellend, — őszinteségem valódiságában nyilvánítom: hogy kir. biztosi oldalamtúl távoztat fájdalmam fogja kísérni, s i azon búsító sejtelmem: miszerint benne egy kipótolhatlan munkasegédet vesztettem el, — s' borúit kedélyemet leginkább azon remény deríti fÖl neműleg: hogy őt talán nem örökre nélkülözendem. — Egyébiránt szívemből örülve azon, hogy sorsa javítása reményében távozik tőlem, — nekie bizonyítvány adandó, kijelentem: hogy hivatali életemben soha egy elismerő iratot sem adtam ki, melyei keblem anyi melegsége és őszintesége párosult volna, mint é toll alattival. — Kelt Bocsárott, jul. 26 n 844. — Cs. királyi kamarás, udvari tanácsos, s' nemes Torontál megye' főispána, mint temes— bege szab. kir. biztos, hertelendi Hertelendy Ignácz" 59 (5. ábra). 54 Reitter Ferenc, Temesvár, 1813. március 1.—Budapest, 1874. december 9. 1835. július 10-én kapott mérnöki diplomát az Institutum Geometricumban. A század második felében Budapest városrendezésének irányítója. 55 Rauschmann Gusztáv, szül. 1815. Buda. Mérnöki oklevelét az Institutum Geometricumban 1837. április 6-án kapta meg. 56 Perleberg Gusztáv, szül. 1815. Buda. Az Institutum Geometricumban 1837. április 4-én kapott diplomát. 57 Pakucs Béla: A magyar vasútépítés kezdetei. Pécs, 1934. 45. p. — Dr. Mészáros Vince i. m. 769. p. 58 A temesközi munkálatokról összefoglalóan: Fodor Ferenc i. m. 252—261. p. — Megjegyezzük, hogy Hieronymi itteni tevékenységéről nem tesz említést. 59 Hertelendi Hertelendy Ignác, 1789—1856. Az 1830-as években Torontál megye főispánja. 142