A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)
I. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeinek története 39 - Winkler László: A légiközlekedési gyűjtemény 75 éve 41
gépmotort, 1916-ban pedig a Parseval-léghajó 1:20 léptékben készült modelljét — külön vitrinben — állították ki a Múzeumban. 1917 áprilisában nagyszabású Hadirepülőgép Kiállítást szerveztek Budapesten az Iparcsarnokban, ami azt jelentette, hogy ide vonták össze mindazokat a muzeális repülőtárgyakat is, amelyek a tartós megőrzésre akkor alkalmasak voltak még. A Múzeum azonban, aviatikai szakértő hiányában (Zsélyi 1914-ben meghalt) nem tudta eléggé kihasználni az adott lehetőséget. így a kiállítás befejezésével csupán néhány repülőgépmotor-alkatrésszel, egy Fokker-rendszerű 1:2 léptékű repülőgép törzsszerkezettel és a már korábban a Lloyd gyár által felajánlott 40.01 jelű első magyar iparilag készített repülőgéppel tudott gyarapodni, amely előzőleg 3 rekordot állított fel. Sajnos, nem kerültek ekkor a Múzeum állományába a Létai—Minár-féle 1914-es pöstyéni győztes, a Lányi-féle kétüléses „Az Est" biplán (átalakított Farman) gép és a repülőgépgyárak által a kiállítás céljaira készített pontos kivitelű 1:10 léptékű repülőgépmodellek. 7 1926-ban a Magy. Kir. Légügyi Hivatal a Múzeumnak ajándékozta — végleges kiállítási tárgyként — azt a Junkers F 13 típusú repülőgépet, amellyel IV. Károly 1921 októberében Svájcból a nyugat-magyarországi Dénesfára érkezett. Ezt a repülőgépet a nagycsarnok kereszttengelyében levő bejárattal szemben helyezték el a padló szintre állítva 8 , míg a többi megszerzett repülőgép ekkor már a tetőszerkezetre volt felfüggesztve. A Múzeum légiközlekedési gyűjteménye 1932-ig csupán néhány motorral és légcsavarral gyarapodott, és igen kevés tájékoztatást adott az akkor fejlődő sportrepülésünk munkájáról. Endresz György és Magyar Sándor 1931-ben végzett óceánrepülése után, az év őszén, a Múzeumban — egy hónapig — kiállításra került a Lockheed „Sirius" típusú repülőgépük. Ez az esemény és a géppel a következő évben bekövetkezett tragikus zuhanás a légiközlekedési gyűjteményre is hatással volt. 1932 őszén emlékükre „Endresz György aviatikai kiállítás" nyílt az Iparcsarnokban, amely a legnagyobbszabású kiállítás volt 1917 óta. A kiállításnál felhasználták a Múzeum teljes repülőgyűjteményét és az összes repülőszervek gépanyagát. így a Légügyi Hivatal repülőiskolái és üzemei mellet szerepeltek a sportrepülő egyesületek motoros és vitorlázó gépei, a MALERT forgalmi gépei, sőt a Balatoni Vízirepülő Iskola hidroplánja is. 9 Ez a kiállítás döntő jelentőségű volt a Múzeum légiközlekedési gyűjteménye szempontjából, mert sikerén felbuzdulva a Légügyi Hivatal főnöke, dr. Rákosi György — személyében is ismert gyűjteménypártoló — Kintses László mérnök-századosnak megbízást adott a Múzeum repülőgyűjteményének továbbfejlesztésére. Ettől kezdve a Légügyi Hivatal irányítása alatt működő üzemek, hivatalos és sportrepülő szervek a legjelentősebb repülőgépeket és azok modelleit mind eljuttatták a Múzeum gyűjteményébe. Elsőként a Weiss Manfréd Repülőgép és Motorgyár Rt. (WM) készített Halász Andor és Földváry M. Ferenc oki. gépészmérnökök irányításával egy bemutató vitrint a Múzeum számára (2. ábra), amelyben elhelyezték összes addigi gyártmányaiknak: a Heinkel HD 22 postarepülőgépnek, a Fokker C VD meteorológiai és postarepülőgépnek, a Fokker F VIII tizenöt üléses utasgépnek és WM 10 típusú, acélcső szer7 K. M. 89/1913. sz. ügyirata szerint Lányi Antal már ekkor felajánlotta eladásra biplán gépét 15 000 koronáért. 8 L. bővebben Rév Pál: A Junkers F 13 típusú repülőgép. = A Közlekedési Múzeum Évkönyve I. 1896—1971. (Szerk.: dr. Czére Béla) Közdok, Bp., 1971. 349—358. p. 9 Az Endresz György aviatikai kiállítás. Aviatika, 1932. október—decemberi sz. 230—232. p. 43
