A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 653 - A millenniumi magyar királyi udvari vonat dísztáblái (Dr. Dienes Istvánné) 663

3. ábra. Az Első Magyar Kocsigyár királyi szalonkocsija 1871-ből zeum ügyéért elszántan küzdő igazgató, Banovits Kajetán érvei között olvashatjuk: „... a máris a múzeum tulajdonába került első udvari kocsit hely hiányában eddig kiállítani nem lehetett, mivel azon óhajunkat se valósíthattuk meg, hogy a fejlődés történelmi szempontból igen érdekes mozdonyokat és egyéb járműveket — melyekhez selejtezés esetén ingyen vagy igen jutányosán hozzájuthatnánk — muzeális szempontból kellően kikészítve, gyűjteményeink közé felvehessük"* A szövegből a továbbiakban világosan kiderül, hogy az udvari szalonkocsi átadása csak jogilag történt meg, valóságosan nem került a Múzeumba; nem is szerepel sem az 1910-ben, sem az 1935ben kiadott katalógusban.

5 További sorsáról semmit sem tudunk. A fényképen jól látható a bennünket leginkább érdeklő részlet: a szalonkocsi középső részének burkolatán a korona nélküli magyar kiscímer képezi a díszítést, széles aranyozott koszorúba helyezve. A királyi korona mását a kocsi tetejének kupolaszerűén megemelt közepén párna-alátétet utánzó kis emelvényre helyezték. A rövidéletű szalonkocsi pótlására a MÁV a nagymúltú Ringhoffer cégnél rendelt meg királyi kocsit, sőt, 13 kocsiból álló teljes udvari vonatot. A Prága melletti Smichow-ban működő gépgyár, amelyet 1771-ben alapítottak, már 1852 óta gyártott vasúti személy- és teherkocsikat mindenféle célra; ebben az időben a Monarchia legkitűnőbb ilyen üzeme volt. Az udvari vonat a király szalonkocsiján kívül — amelyben a király részére egy terem, egy öltözőfülke és egy szolgaszoba volt — a trónörököspár szalonkocsijából, étkezőkocsiból, hálókocsikból és két kíséreti kocsiból állott; készült hozzá konyhakocsi, élelmiszer-szállító kocsi, poggyászkocsi, valamint szolgakocsi is. A vonat 1884-ben lett készen, s a gyár szép kivitelű képes albumban örökí4 Tanulmány a közlekedési múzeum véglegesítése tárgyában. Bp. 1910. Sokszorosított kézirat, K. M. archívuma. 12. p. ' 5 Magyar kir Közlekedési Múzeum. Jegyzék eredeti tárgyak-, minták-, grafikonok-, térképek-, rajzok- és képekről. Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari könyvnyomdája, Bp., 1910. — Magy. Kir. Közlekedési Múzum. Tárgymutató. Bp., 1935. 666