A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Bálint Sándor: A Budapesti Autóbusz Közlekedési Rt. (BART) története 521

taxi Rt.-nél szokásban van. Ugyancsak kölcsönös kötelezettséget vállaltak arra vo­natkozóan, hogy más autótaxi érdekcsoportok kötelékébe tartozó gépkocsivezetó'ket nem vesznek fel, egymástól nem hívnak el sofőröket, vagy más alkalmazottakat, to­vábbá a más érdekcsoportoktól elbocsátott sofó'röket a későbbiekben sem fognak al­kalmazni. E megállapodás szerint mindketten tartoznak az elbocsátott sofőrjeikről a másik felet tájékoztatni. Ugyanakkor a BÁRT azt is tudomásul vette, hogy az Autó­taxi Rt.-nek már hasonló megállapodása van a SZAÜ-vel, a MAVART-tal, és a ve­lük kötött egyezsége a BART-ra is kötelező erejű. Végül kötelezően kijelentették, hogyha a megállapodás betartásából vagy más okból valamelyiküknél a sofőrök sztrájkba lépnek, kötelesek a sztrájkoló üzemet bezárni és a sofőröket kizárni. Az ezt követő tárgyalásokon, határozat hozatalakon közösen lépnek fel oly módon, hogy minden 10 autó egy szavazatot fog jelenteni tulajdonosa számára. A két megállapodást az Autótaxi Rt. részéről Haltenberger Samu vezér­igazgató, a BÁRT részéről dr. Bacsinszky és dr. Halász írta alá. 16 Amint a BÁRT megkapta a taxiengedélyeket, autók után nézett. Minthogy a Mi­nisztérium az érvényben levő ipartörvény alapján magyar gyártmányú kocsik használatát írta elő, Békefyék is — hasonlóan a többi új engedélyeshez — szemügyre vették a hazai kínálatot. Két gyár foglalkozott személyautók gyártásával. A Magyar Általános Gépgyár Rt. (MÁG) a négyütemű Magosix nagykocsikat és a belőle kiala­kított Magotax kiskocsikat, a Weiss Manfréd Rt. pedig a kétütemű motorral hajtott kiskocsikat gyártotta. Taxiüzlet céljaira leginkább a kiskocsi felelt meg, mert a kocsi­kat leggyakrabban egy vagy két utas vette igénybe, három vagy négy utast ritkán szállítottak; a nagykocsik viteldíja is többe került. A MÁG kapacitása csekély volt az igényekhez képest, kocsijaira sokat kellett várni. A BÁRT ennélfogva a WM két­ütemű kisautókra kényszerült, amelynek megbízhatóságáról ellentmondó vélemények voltak forgalomban. A taxi célokat jól szolgáló Magomobilokat a MÁG már nem gyártotta. A WM taxik a BÁRT autóbuszok mellett kaptak helyet a Flórián garázsban. A ga­rázs kapacitásának nagy részét a BÁRT járműveinek kiszolgálása — tisztítása, üzem­anyaggal való ellátása — és javítása kötötte le. László Andor, a javítóműhely s egy­ben a garázs műszaki vezetője a jól begyakorlott műszaki gárdájával főleg autóbu­szokra specializálta magát; a külső bécsi úti, a budakeszi, a budai negyekben, a Buda­örsi úton közlekedő magánautóbuszokat is gyakran javították, s a szakmában jó hírre tettek szert. A személyautókat is nagy gonddal javították, külön fényezőműhelyt léte­sítettek, ahol az akkor újdonságnak számító „Ducco" fényezésre rendezkedtek be. Gépműhelyük hengerfúrásra, köszörülésre is alkalmas volt, bármilyen négyütemű motor nagyjavítását is vállalták. Azonban a WM kétütemű motorjai idegenek voltak számukra. A BÁRT taxik (7. ábra) javítása igen sok gondot okozott, ugyanis — mint kiderült — a WM kétütemű motorral hajtott taxik nem bírták a taxiigénybe­vételt; sík úton zavartalanul közlekedtek, azonban az emelkedőkön általában elakad­tak. Emiatt 1929-ben és 1930-ban sok bírálat érte őket. Békefyék segíteni nem tud­tak, ugyanis jobb kiskocsik vásárlására nem volt módjuk, egyrészt mert a magyar ipar mást nem gyártott, másrészt a 20 forgalmi és 5 tartalékkocsi megvétele különben is kimerítette számlájukat. Békefyék, minthogy járműveik a Flórián garázsba álltak be, a Szervita téri iro­dájukat felszámolták és átköltöztek a garázsban levő üres irodákba. Az új telephe­lyüket 1929. május 27-én jegyeztették be a Cégbíróságon. 17 i 6 BFL. XI. 1201. Autótaxi Budapest Automobil Közlekedési Rt. iratai. 17 Cg 28692/11. 539

Next

/
Oldalképek
Tartalom