A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Bálint Sándor: A Budapesti Autóbusz Közlekedési Rt. (BART) története 521

tér. A vonal három szakaszra oszlott: I. Boráros tér—Eskü út, II. Calvin tér—Szabadság tér, III. Erzsébet tér (Engels tér) —Vígszínház. A menetidőt 25 percben szabták meg. A Boráros térről az első kocsi 7 órakor, az utolsó 22 óra 45 perckor, a Vígszínháztól az elsó' kocsi 7 óra 23 perckor, az utolsó 23 óra 10 perckor indult. A szakaszjegy 24 fillérbe, a vonaljegy 30 fillérbe, az egyszeri átszállásra szóló jegy 30 fillérbe, a kétszerire 40 fillérbe, a háromszori vagy többszöri átszállásra váltott jegy 50 fillérbe került. A sajtó az elsó' üzemnap eredményét kielégítőnek értékelte, a közönség megtöltötte a kocsikat.

7 A lakosság hamarosan megkedvelte ezeket az autóbuszokat, amelyek újak, ápoltak és a lomha emeletes autóbuszokhoz viszonyítva fürgék voltak. A Vígszínháztól északra fekvő új városrész lakói számos levelet írtak a BÁRT igazgatóságának, a tanács közlekedési ügyosztályának, kérve a 15-ös vonal meghosszabbítását, annál is inkább, mert az úthálózat elkészült. A részvénytársaság igazgatósága a sajtó hasábjain megnyugtatta a türelmetlenkedőket s bejelentette: amint elegendő autóbusza lesz, a meggyvörös kocsik a Csanádi utcáig fognak közlekedni. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a BÁRT kezelésében hamarosan meginduló 12-es számot viselő járatra, amely a Vörösmarty teret a külvárossal, az Aréna úttal (ma: Dózsa György út) köti össze.

8 A bejelentett 12-es járat február 28-án indult meg a következő vonalon: Aréna út, István út (Landler Jenő u.), Dohány utca, Károly körút (Tanács krt), Deák Ferenc tér, Vörösmarty tér; vissza: Vörösmarty tér, Deák tér, Károly körút, Wesselényi utca, Dembinszky utca, Aréna út. A vonal két szakaszra oszlott: I. Aréna út—Károly körút, II. Rottenbiller utca—Vörösmarty tér. A menetidő 17 és fél perc volt. Aréna úttól az első kocsi 7 órakor, az utolsó 22 óra 40 perckor, a Vörösmarty térről az első kocsi 7 óra 18 perckor, az utolsó 22 óra 58 perckor indult. A 15-ös járat meghosszabbítására március 10-én került sor, a kocsik a Pannónia utcán (Rajk László u.) a Vígszínház mögött, majd a Csáky úton (Hegedűs Gyula u.) át érték el a Csanády utcát, ahonnan a Visegrádi utcán jöttek vissza. A BÁRT egy budai vonalat is kapott, amely a Krisztina teret kötötte össze a János kórházzal; ez a járat a 9-es számot viselte és 1928. március 20-án indult meg.

9 Már az első napokban látszott, hogy a vonal ráfizetéses lesz, utas alig akadt. A kórház, tartván attól, hogy a járat megszűnik, azt javasolta a SZAÜ igazgatóságának, hogy mérsékelje a tarifát. A SZAÜ ez elől kitért, különben is a viteldíj megállapítása a tanács és a közgyűlés hatáskörébe tartozott. A kórház ekkor felajánlotta, hajlandó elővételben ún. tantuszokat átvenni darabonként 30 fillérért, amelyet betegeinek, illetve hozzátartozóiknak adnak el olcsóbban. így akarták biztosítani az autóbuszon történő oda-vissza utazást. A SZAÜ 4000 db tantuszt készíttetett, amelynek költségeit a kórház fedezte.

10 Minthogy azonban ez a „szubvenció" sem hozta meg a kívánt eredményt, sőt visszaélések is történtek, ezért szeptember 11-től a vonalat megrövidítették és csak a Déli pu.-ig járatták. Ám ezen a rövidített szakaszon sem volt elegendő utas, ezért november 5-én a 9-es BÁRT vonalat a tanács megszüntette (1930-ban a vonalat a SZAÜ kezelésében újraindították, a tantuszokat ekkor 24 fillérért vette a kórház, s a járat a Népligetig közlekedett). Amint elindultak a meggyvörös kocsik, a SZAÜ összeállította az új vonalakkal kapcsolatos kiadásainak jegyzékét. Minthogy a forgalmi személyzetet a SZAÜ-nek kellett adnia, továbbá a forgalommal kapcsolatos feladatok (pl. adminisztráció, el7 A lipótvárosi autóbusz. Pesti Hírlap, 1928. február 17. 8 Meghosszabbítják a 15-ös autóbuszvonalat. Pesti Hírlap, 1928. február 23. 9 Új autóbuszvonal Budán. Pesti Hírlap, 1928. március 18. 10 Jegyzőkönyv a közlekedési bizottság 1930. február 25-én tartott üléséről. Fővárosi Közlöny (F. K.), 1930. évi 19. sz. 34* 531