A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Winkler László: A Magyar Légiforgalmi Rt. története az 1928. évi újjászervezésig 501

1922. november 19-én tartotta a Magyar Légiforgalmi Rt. alakuló közgyűlését, néhány nappal a tilalom feloldása után. A vállalkozás célja: elsősorban a m. kir. kormány által 45 376/1922. sz. alatt a Bécs—Budapest—Belgrád vonalra kiadott légiforgalmi engedélyokiratban körülírt légiforgalmi szolgálat, továbbá egyéb vonalak berendezése és fenntartása mind belföldi, mind nemzetközi forgalomban, azon kívül az aviatikával kapcsolatos gazdasági ágak művelése. A részvénytársaság alaptőkéje: 100 000 000 korona. A vállalat elnöke: grófWilczek Frigyes ny. főispán, földbirtokos. Ügyvezető igazgatója: dr. Vízkelety Imre, a Légiforgalmi Szakosztály Közigazgatási Ügyosztályának volt vezetője. Igazgatósági tagok még: grófCsáky Gusztáv földbirtokos Libits Adolf udv. tanácsos gróf Nemes János földbirtokos gróf Fongrácz Jenő földbirtokos báró Sardagna Béla földbirtokos Szegő Rezső, a „Prakszis" vezérigazgatója. Az alakuló közgyűlésen gróf Wilczek Frigyes 25 000 000 korona névértékű részvény ellenében átengedte a részvénytársaságnak a) a 45 376/1922. sz. engedélyokiratban és függelékében, b) az általa az Austro Lloyd Luftdienst-tel kötött szerződésben, c) a Nederlandsche Vliegtuigen Fabrikkal kötött szerződésben (6 gép) foglalt jogait.^ A megvásárolt 6 darab BMW motoros Fokker F III repülőgépet légi úton kívánták hazaszállítani, összekötve ezt a pilóták utánképzésével is. A pilóták várható „egészen monoton munkája''' miatt négy altiszti pilótát alkalmaztak, annak ellenére, „hogy tiszti pilótáink úgy bravúrjaikról, mint képességeikről és meseszép teljesítményeikről világszerte híresek", — mondja a jegyzőkönyv. Az első pilóták: Hefty Frigyes, Molnár János, Risztics János és Takács Nándor rövidesen kiutaztak Hollandiába a gépek átvételére, a vállalat üzemigazgatója, Pál Andor és helyettese, Kazay Kálmán vezetésével, akik a hazarepüléseknél a gépek utaskabinjában mint megfigyelőtisztek, a navigátori feladatot is ellátták.

14 (5. ábra) A Fokker F III típusú repülőgép az első világháború alatt nagy repülőgépépítési gyakorlatot szerzett Antoni Fokker egyik első forgalmi repülőgépe volt, amely mind formailag, mind szerkezetileg egyesítette az összes addigi tapasztalatokat. Formai kialakítását a kis légellenállásra való törekvés jellemezte; teljesen szabadonhordó, vastag emelőszelvényű felső szárny, a célszerűségnek megfelelően áramvonalazott zárt törzsszerkezet, az orrába épített motorral és hűtőrendszerrel, valamint cseppszelvénnyel áramvonalazott iránysíkokkal és kormányokkal. A szerkezeti kialakítására ugyancsak az akkor ismert legjobb megoldások voltak jellemzőek: két, teljes hosszban átmenő, dobozos főtartóra felépített faépítésű szárny, teljesen réteges lemez borítással, vékony acélcsövekből összehegesztett törzs- és kormányszerkezet, legnagyobb részben könnyű vászonborítással. A törzs legelejét, ahol a megerősített szerkezetű acélcső motorágy és a pilótaülés volt, könnyűfém borította, majd ezt követte a kívülről réteges lemezzel és ablakokkal kialakított utasfülke. Az 13 Fővárosi Bíróság cégbírósági levéltára: Cg. 18828. sz. Magyar Légiforgalmi Rt. 14

Hefty Frigyes: Mégis repültünk!... Magyar Repülő Sajtóvállalat és Stádium Rt., Bp., 1943. 30—62. p. 506 Í