A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Koltai Mariann: A magyar vasútvillamosítás első korszaka: a Kandó-féle fázisváltós rendszer története 473

A nagyvasúti villamosítás új lehetősége akkor csillant fel ismét, amikor Kandó Kálmán megújította az addig ismert vontatási rendszereket (2. ábra), és 1917-ben kidolgozta a MÁV által később elfogadott és bevezetett, sokkal gazdaságosabb fázisváltós rendszerét. Az 50 Hz-es vontatási rendszer döntő előnye, hogy a vasút nem igényel önálló erőműveket és rossz hatásfokú átalakító állomásokat, hanem az országos energia elosztó hálózat egyfázisú 16 kV-os áramát a mozdonyon & fázisváltó alakítja át a hajtómotorokat tápláló többfázisú árammá. A fázisváltós rendszer részletes kidolgozása új lendületet adott a hazai nagyvasúti villamosításnak. Az első próbamozdonyt a Ganz-gyárban 1918-ban kezdték építeni. Ugyanebben az évben a MÁV létrehozta a Vonalvillamosítási Irodát, amelynek első nagyszabású feladata volt, hogy beható gazdasági számításokkal — alapul véve az 1913. évi forgalomsűrűséget — a MÁV villamosításának első négy évi terveit és költségvetését kidolgozza.

3 E szerint a következő kétvágányú vonalak fejlesztése került napirendre: 1. Budapest-Keleti pu.—Bruck 219,3 km vonalhossz 2. Budapest-Keleti pu.—Hatvan 68,5 km vonalhossz 3. Budapest-Keleti pu.—Szolnok 92,2 km vonalhossz 380,0 km vonalhossz Ehhez még 190 km rendező vágányhosszt terveztek. A vonalak közelítő mozdonyszükséglete: Villamos üzem Gőzüzem 1. 11 db 123 db 2. 45 db 71 db 3. 33 db 53 db 155 db 247 db A részletes költségvetés, amely a szorosan vett vasúti villamos létesítményeket, valamint az energiaellátásra szolgáló berendezéseket vette figyelembe — 380 km kettős vágány, 190 km egyszerű rendezővágány, 11 alállomas, 155 db villamos mozdony, 380 km távvezeték, 20 000 kW teljesítményű erőmű — mellett bebizonyította a villamos üzem bevezetésére szükséges nagy összegek csupán a vele járó szénmegtakarításból is biztosan és aránylag rövid időn belül törleszthetők. A következő lépcső a villamos próbaüzem kiválasztása volt.

4 Itt az alábbi irányadó szempontokat vette vizsgálat tárgyává a Vonalvillamosítási Iroda: 1. Az energiellátás lehetősége. 2. A pályaviszonyok. 3. Az üzemi viszonyok. 4. A távíró és távbeszélő vezetékek igénye. 5. A villamosítással kapcsolatos egyéb beruházások. 6. A költségek. A Vonalvillamosítási Iroda részletes gazdaságossági számításai mellett a BudapestKelenföld—adonyszabolcsi 48,6 km hosszú vonalat javasolta villamos próbaüzemre kiépíteni. Továbbá távlati prognózist is adott, amely szerint a 3 Magyar kir. Államvasutak Vonalvillamosítási Iroda emlékirata a MÁV villamosításának első négy évi tervezetéről és költségvetéséről. K. M. archívuma Gy. 12—67. 12. sz. 4 Magyar Kir. Államvasutak Vonalvillamosítási Iroda emlékiratai a villamos próbaüzem vonalszakaszának megválasztásáról. K. M. archívuma. Gy. 12—67. 12. sz. 477