A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Winkler László: Adatok az önálló magyar repülőgépipar történetéből 449

3. ábra. A Légiforgalmi Szakosztály tervező irodája 1922-ben a Bp. Fadrusz u. 4. sz. házban, a Fejeslemezmotor tervezőcsoportjának egy megbeszélésén, Lechner Egon vezető tervezővel (középen ül) hogy, mint a kor repüló'szakmai életének tanúja, értékelje műszakilag az önálló magyar repülőgépipar létesítésének ezeket a kezdeményezéseit, és az adatokból szerkessze vissza az egykori Szebeny-féle iskolarepüló'gépet a Fejes lemezmotorral (4. ábra). Tanulmányából idézünk:

25 „Az egész elképzelésnek szerencsétlen kiinduló pontja volt az, hogy a konstrukció olyan legyen, hogy az egy még megépítendő és kipróbálandó Fejes-féle hegesztett lemezekből készült, egészen új technológiai felépüléssel bíró 85 lóerős motorral mint iskolagép repüljön, majd később 230 lóerős Hiero motorral, mint katonai gép is alkalmas legyen..." „A Fejes lemezmotor thermodinamikailag teljesen fejletlen volt, célszerűtlen oldalvezérelt szelepes megoldású. A teljesítményéhez képest az önsúlya igen nagy volt, a lóerőszám pedig a feladathoz túl kicsi. így a motor maga már elvágta a lehetőséget, hogy hozzá egy jó repülőtulajdonságokkal rendelkező sárkány épülhessen, bár technológiailag határozottan igen figyelemreméltó elképzelései voltak Fejesnek..." „... Eredetileg Szebeny a repülőgépet fém kivitelben tervezte, a szükséges fém anyagot Németországból a Dürer Metalwerke-től meg is hozatták, azonban a Légiforgalmi Szakosztály úgy döntött, hogy a fémgép magas építési költségei, a lassú építés és a fémgép építésében gyakorlatlan repülőiparunk folytán a Szebeny-féle sárkányt először fakivitelben fogják elkészíteni. így kapta meg a megbízást az albertfalvi repülőgép25 Rotter Lajos: Szebeny-féle 85 lóerős kétüléses iskolarepülőgép. A Közlekedési Múzeum archívuma 61.6.0099.6. sz. tétel. 458