A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Winkler László: Adatok az önálló magyar repülőgépipar történetéből 449

Kőbányai út 31. telephellyel kéri a cég bejegyzését. Részvényesek: Ganz-Danubius Rt. 4000, Österreichische Fiat Werke 4000, Magyar Fiat Művek Rt. 1000 és 4 magánszemély 1000 db. Az 1917 januárjában elfogadott alapszabályok szerint a cég célja: repülőgépmotorok és ezek alkatrészeinek gyártása. Az 1918. június 18-i igazgatói jelentésből: „A gyártelep késedelmes elkészítése miatt az üzem csak 1917 május havában indulhatott meg. A kapható szakmunkások szakmai tudása csekély, ezért az indulás évében szállított motorok mennyisége alig számbavehető. De ezévben már lényeges haladást értünk élés a minőség is jó" (A gyára 230 LE-s (kb. 170 kW) Hiero motorokat készítette.) Az 1921. január 8-án tartott rendkívüli közgyűlés igazgatói jelentéséből: „A vállalat 1918 őszig fejlődött, azonban a hadsereg parancsnokság az összes rendeléseket visszavonta. 1918 október óta gyárunk üzeme legnagyobb részben szünetelt és bizonytalan, hogy egyáltalában megindulhatunk-e?" Az 1922. november 13-i igazgatói jelentés: „A felszámoló hadvezetőséggel szemben fennálló követeléseinket még mindig nem lehetett rendezni. A békeszerződés miatt pedig üzemünket nem lehetett felvenni. A cég új bejegyzett neve: Repülőgépmotorgyár Rt. lett" Az 1923. július 10-i igazgatói jelentés az 1922. évről: „Ez évben sem sikerült a repülőgépmotor gyártást, amely már az úgynevezett szovjet kormány alatt megszűnt, beindítani. Csak kisebb mérvű javítási munkákat végeztünk." 1924. július 23-án a rendkívüli közgyűlés határozata: „... Tekintetbe véve, hogy a társaság a repülőgépmotorok gyártását az e tekintetben létrejött megállapodások értelmében tovább nem folytathatja... textiláruk gyártására fog berendezkedni és cégnevét: „Lágymányosi Textilipari Rt."-ra változtatja. 1926. március 9-én: „Végzés, amely szerint a Repülőgépmotorgyár Rt. (Bp. Fehérvári út 100.) a Pamuttextilművek Rt.-ba 1924. november 29. napján beolvadván, megszűnését bejegyezni elrendelte."

22 Ezzel befejeződött az utolsó világháborús repülőgépmotorgyár szereplése is. A másik elképzelés, egy teljesen magyar tervezésű és gyártású új repülőgépmotor gyártásának megindítása, abból eredt, hogy Fejes Jenő, a kor neves autó- és repülőgépmotor szakértője az 1917. évi Hadirepülő Kiállításon Budapesten bemutatott egy teljesen vas- és acéllemezből hegesztett 20 LE-s (kb. 15 kW) autómotort és a megoldást repülőgépre is szabadalmaztatta. Már 1921-ben megalakult Budapesten a Fadrusz u. 4. sz. alatt a KM Légiforgalmi Szakosztály tervezőirodája, ahol azonnal megkezdődtek a Szebeny-féle iskolagép és az iskolagéphez alkalmas 90—100 LE-s (kb. 74 kW) repülőgépmotor tervezési munkái, A motort Fejes Jenő lemezmotor szabadalma szerint és irányításával Lechner Egon oki. gépészmérnök csoportja tervezte (3. ábra).

21 Jóformán a tervekkel egyidőben megkezdték a gyártást is a Fejes-féle üzemben, két kísérleti motor alkatrészeihez, a gyár nagy tapasztalatú művezetőjének, van Del Laar-nak a közreműködésével. A gyártáshoz a Légiforgalmi Szakosztály kölcsönzött az üzemnek a szeged-rókusi központi repülőgépjavító üzemből szerszámgépeket. Az 1923 tavaszára elkészült motorok azonban alatta maradtak a várt teljesítménynek, és csak kb. 65—70 LE-t (kb. 48—51 kW) teljesítettek.

24 A Közlekedési Múzeum 1961-ben felkérte Rotter Lajos oki. gépészmérnök-pilótát, 22 Fővárosi Bíróság cégbírósági levéltára: Cg. 4981 sz. iratanyag. 2

3 Az Aéro, 1917. május 13-i (VII. évf. 5.) sz., illetve Subay József, a tervezőiroda egykori tagjának adatai. . .. 2

4 A Fejes-motor. Repülés, 1923. október 1-i (I. évf. 3. sz.). 457