A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Winkler László: Adatok az önálló magyar repülőgépipar történetéből 449

2. ábra. Szebeny György iskolarepülőgépének háromnézeti rajza, Fejesféle lemezmotorhoz, egymás melletti üléses fémszerkezetben A pályázók egyben az 1922-ben számon tartható és gyakorlattal rendelkező repülőgéptervezőket jelentették. A külföldi honos főtervezők a háború után, mások — mint Kármán Tódor — a Tanácsköztársaság bukása után kényszerültek távozásra. A budapesti Műegyetemen akkor kibontakozó érdeklődés néhány résztvevője, mint Lampich Árpád és Rotter Lajos még csak mint gyakornok szerepeltek a repülőgépgyárak környékén, így sem a pályázatban, sem annak elbírálásában nem vehettek részt. Az önálló magyar repülőgépipar megteremtésének másik sarkalatos pontja a repülőmotorgyártás újraindítása és ehhez hazai konstrukciók és technológiák alkalmazása volt. A világháborús évek három magyar repülőgépgyára közül a MARTA Aradon maradt, a MÁG motorgyártását 1920-ban már nem folytatta, így egyedül a Ganz-Fiat Magyar Repülőgépmotorgyár Rt. állt készen, hogy a Légiforgalmi Szakosztály terveit valóra váltsa, amire biztatást is kapott. A cégbírósági levéltárban az egyetlen magyar repülőmotorgyár sorsa a következő fontos eseményeiben követhető: 1916. szeptember 19-én a részvényesek képviselőinek jelenlétében megalakult a Ganz-Fiat Magyar Repülőgépmotorgyár Rt. és az alakuló közgyűlés Bp. X. ker. 456