A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Dienes Istvánná: A Közlekedési Múzeum bővítésének tervei századunk elején 403
12. ábra. A közlekedésügyi csarnok és környezete az ezredéves kiállítás idején Banovits Kajetán tehát a két tervezetet együttesen nyújtotta be a Múzeum felügyelő bizottságának 1910 decemberében, „Tanulmány a közlekedési múzeum véglegesítése tárgyában" címmel. Az 50 gépelt oldal szöveget, 4 képet és 12 oldalnyi kézírásos összehasonlító táblázatot tartalmazó sokszorosított kötetben — amelybó'l Múzeumunk archívuma három példányt ó'riz — előbb Pecz Samu tervét ismerteti, majd — miután megállapítja, hogy a közlekedési múzeum áttelepítése „az államkincstárra nézve tetemes megterheléssel járna" — így folytatja: „... Igen figyelemre méltónak és megszívelendőnek tartom azon nézetet is, mely a közi. múzeumnak a városligetben, mint már is kialakuló múzeum negyedben való fekvését egészen megfelelőnek találja... Kétséget kizáró módon az is megállapítható, hogy a közi. múzeum jelenlegi helyén aránytalanul kisebb költségekkel volna véglegesíthető, mint bárhol másutt. Mert míg annak jelen helyén, hol 3.100 m 2 használható terület már is rendelkezésre áll, csakis a mostani jó karban levő épület aránylag kis költséget igénylő véglegesítéséről, a mostani épületben hiányzó helyiségekről és a fokozatos fejlődésre szükséges térszaporításról kellene időről-időre gondoskodni, addig az áttelepítés esetén egyszerre egy oly nagy kiterjedésű épületet kellene emelni, hogy abban necsak a mostani múzeum épület pótlására szolgáló, de az administratió számára és a fejlődés lehetővé tételére szükséges helyiségek és területek is rendelkezésre álljanak... Habár a jelenlegi múzeum épület a szó szoros értelmében nem nagyobbítható is, egy iker-épület létesítése mellett a legmesszebbmenő fejlődésre szükséges hely is minden nehézség nélkül előállítható... Az iker-épülettel a közi. múzeum éppúgy, mint a mezőgazdasági múzeum, három fő csoportból állana és pedig a meglévő jármű csarnokból, a kupola csoportból és az új iker-épületből. Az iker-épület városligeti homlokzatán, az oda vezető sétány-út irányában terveztetett a főbejárat, előcsarnokkal és főlépcsővel; melyekkel úgy az új épület 414
