A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

közlekedéspolitikai jelentősége. — Közlekedéstudományi Szemle, 1972. évi 12. sz. 529—543. p. A cikk a metró-, illetve gyorsvasúti vonalak megépítésének hatásait vizsgálja az érintett városrészek forgalmára. Hálózati tervek térképvázlatai és különféle szempontú forgalmi statisztikák táblázatai illusztrálják a szöveges részt. Végül rövid irodalomjegyzék zárja a cikket. Balogh László—Sulyok Sándor: A metró szállítóeszközei. = Közlekedéstudományi Szemle, 1972. évi 12. sz. 544—550. p. A szerzők a budapesti metró üzemében használt motorkocsi típus és mozgólépcső' típusok legfontosabb műszaki adatait és üzemi tulajdonságait mutatják be. A cikket fényképek és rajzok illusztrálják. Dinnyési Gábor—Sikolya Ferenc: A metró jelző-, biztosító- és távközlési berendezései, vasúti automatikai. = Közlekedéstudományi Szemle, 1972. évi 12. sz. 551— 554. p. Részletes ismertetést találunk a cikkben az INTEGRA DOMINÓ 61 típusjelű jelző- és biztosítóberendezésről, a vonalblokk rendszerű önműködő térközbiztosításról, a munkairányító távbeszélő-hálózatról, a műszaki diszpécser CB és a menetirányító URH rádiótávbeszélő berendezéséről, az utastájékoztatás céljára szolgáló hangosbeszélő hálózatról, az ipari televíziós rendszerről, az időjelző és időközmérő órákról, a peronzár automatákról. Bata István—Bedő Aladár: A metró áramellátási és segédüzemi berendezései. = Közlekedéstudományi Szemle, 1972. évi 12. sz. 555—559. p. A cikk ismerteti a vontatási és segédüzemi energiaellátás berendezéseit, a szellőztető és vízellátó rendszereket és azok működését, képekkel illusztrálva. Pintér László: A metró forgalmi kérdései. = Közlekedéstudományi Szemle, 1972. évi 12. sz. 560—562. p. A közlemény az első vonal egyes állomásainak forgalmi jellemzőit külön-külön vizsgálja, tekintettel a hozzájuk csatlakozó felszíni forgalomra. A továbbiakban a motorkocsi- és a menetrendi alapadatokkal, az utastájékoztatás és utaskezelés kérdéseivel foglalkozik. Fazakas György: Metró-hálózatok kialakítása. = Közlekedéstudományi Szemle, 1972. évi 12. sz. 563—572. p. A földalatti vasutak létesítését a felszíni úthálózat tehermentesítése és a tömegközlekedés részére nagy kapacitású elkülönített pálya biztosítása indokolja. A szerző a metró fő jellemzőit táblázatos formában foglalja össze és ezeket a jellemzőket vizsgálja több nagyváros metróhálózatának adatain. Vázolja a hálózattípusokat. A tervezés bonyolult feladatát a közlekedési paraméterek kedvező kialakításával a jelenben meg lehet oldani, de a fejlődés irányát hosszabb időre előre meghatározni igen nehéz, ezért mindig csak a mai legkorszerűbbnek elfogadott megoldásokat szabad alkalmazni. .._.._. Enyedi László: A budapesti metró új állomásai. == Élet és Tudomány, 1972. évi 49. sz. 2324. p. A cikk az első vonal második szakaszának állomásait írja le. Enyedy László: Újdonságok, tökéletesítések a budapesti metró építésében. I—

II. = Élet és Tudomány, 1972. évi 50. sz. 2365—2369. p. és 51. sz. 2403—2407. p. Az első cikk a tixotróp tulajdonságú bentonitos zagy sokoldalú felhasználásáról és az ötcsöves új állomásszerkezetről, valamint az Astoria állomás építési módszereiről számol be. A második rész pedig az alagútépítés, a vágányrögzítés és az áramellátás hazai eredményeiről szól. Ismerteti a Deák tér és Moszkva tér közötti alagútszakasz építési eljárásait, Balogh József szigetelési megoldásával, majd a Moszkva tér 392