A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

és Déli pályaudvar közötti alagút építési megoldásait. Leírja a segédberendezéseket és a szilíciumdiód ás egyenirányító alkalmazását az áramellátó berendezésben. Turányi István: Személyközlekedési üzemtan. Bp., 1972. Műszaki Könyvkiadó, 412. p. E szakkönyv három fő része a személyközlekedési folyamatok, a személyközlekedési szükségletek kielégítésének technikai berendezései, a személyközlekedési szükségletek optimális kielégítésének irányítása és szervezése témaköröket tárgyalja. A városi személyközlekedés keretében vizsgálja a földalatti és gyorsvasúti hálózatok szerepét. Murányi Sándor: A Batthyány téri állomás és aluljáró rendszer. ~ UVATERV Műszaki Közlemények. 1972. évi 1. sz. 62 p. Fényképes és vázlatrajzos illusztrációkkal mutatja be a metró állomás és HÉV csatlakozó végállomás, valamint a forgalomelosztó aluljáró rendszer komplex létesítményét. Várnai József: Az EB típusú motorkocsik fékberendezései. = Városi Közlekedés, 1972. évi 3. sz. 186—188. p. A motorkocsinak két, egymástól független fékberendezése van: a főfék villamos generátorfék, a kiegészítő fék közvetett működésű légfék. A kezelőszemélyzet cselekvőképtelensége esetén az autóstop rendszer fékezi le a szerelvényt. A cikk ezeket a rendszereket ismerteti. Földalatti vasutak építése és fejlesztése a Szovjetunióban. = Városi Közlekedés, 1972. évi 3. sz. 235—240. p. A cikk a moszkvai, lelningrádi, kijevi, tbiliszi, bakui, harkovi és taskenti földalatti vasutak legutóbbi adatait ismerteti, hálózati térképekkel és adatokkal. Kelemen János: A budapesti gyorsvasúti hálózatra vonatkozó alapelvek két évtizedes fejlődése. = Városi Közlekedés, 1973. évi 2. sz. 110—117. p. A tanulmány előbb az 1947—1950 közötti időszak elképzeléseit, majd a metróépítés folytatása közben felmerült elgondolásokat vázolja. Ezután Budapest közlekedésfejlesztési koncepciójának hatását elemzi a metróhálózat fejlesztési terveinek szempontjából, végül az észak—déli vonal és a metró harmadik vonalának kérdésköreit tekintik át. A mai alapelvek összefoglalásaként a 8/1971. (X. 23.) KPM rendeletet, a városi közlekedés koncepciója c. dokumentumot nevezi meg. Bíró Lajos: A metró kelet—nyigiti vonalának üzembe helyezésekor kialakított tömegközlekedési kapcsolatok és értékelésük. = Városi Közlekedés, 1973. évi 3. sz. 180—185. p. Közli a felszíni közlekedés módosításának alapelveit és az ezek figyelembevételével végrehajtott módosításokat. Táblázatokban foglalja össze az egyes metró megállóhelyek és a kapcsolódó csomóponti vonalak utasforgalmának alakulását. Danka Miklós: A millenniumi földalatti vasút új jelző- és biztosítóberendezése. = Városi közlekedés, 1973. évi 3. sz. 190—194. p. Az 1973-ban befejezett rekonstrukció keretében átépített MÁVTI tervezésű telefongyári berendezés ismertetése. Fazakas György—Rózsa László: Földalatti vasutak tervezése és építése. — Mélyépítéstudományi Szemle, 1973. évi 9. sz. 400—412. p. A cikk áttekinti a hálózatok típusait, a vonaltervezés és vonalvezetés problémáit, az alagutak szerkezetét és méretezését, a metróállomások típusait és az építéssel kapcsolatos felszínsüllyedéseket. Irodalomjegyzéket is közöl. Rózsa László: Az észak—déli metróvonal Deák téri állomásának tervezése. = Mélyépítéstudományi Szemle, 1974. évi 5. sz. 179—186. p. 393 •