A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

Szabó Dezső: London közlekedése. Bp., 1937. Székesfővárosi Házinyomda. 9 p. (Kny: Városi Szemle, 1937.) A cikk a londoni közlekedési vállalat kialakulását, szervezetét, járműparkját, forgalmi teljesítményeit, költségvetését tekinti át. Zelovich Kornél: Budapest közlekedése (1928—1932) Bp., 1934. Székesfővárosi Házinyomda. 114 p. 8 t. (Statisztikai Közlemények 67. köt. 2. sz.) A kötet statisztikailag elemzi Budapest távolsági, környéki és helyi közlekedését, majd a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság tevékenységét a fenti időszakban. Ezen belül külön figyelmet szentel a gyorsvasúti hálózat kiépítése kérdésére. Megállapítja, hogy földalatti vasút építése csak a nagyforgalmú belvárosi területen indokolt. Budapest közúti vasúti közlekedésének fejlődése 1865—1922. és a BSZKRT tíz évi működése 1923—1933. Bp., 1934. BSZKRT lg. k. 265 p. 22 t. Az albumszerű, reprezentatív jubileumi kiadvány részletesen ismerteti a budapesti közúti közlekedés fejlődésének történetét. Részletesen foglalkozik a földalatti vasút építésével és üzemével is. Fejlesztési terveket nem tartalmaz. Számos fénykép, több színnyomású térkép, grafikon és statisztikai táblázat illusztrálja gazdagon a kötetet. Ruisz Dezső: Tömegszállítási lehetőségek Budapesten. Bp., 1934. Székesfővárosi Házinyomda. 71 p. (Statisztikai Közlemények 74. köt. 2. sz.) A tanulmány a rendkívüli tömegmegmozdulások közlekedési kérdéseivel foglalkozik. Ilyen vonatkozásban érinti a földalatti gyorsvasutak szerepét a tömegszállítás gyors lebonyolításában. Adataiban részben Zelovich Kornél fenti tanulmányára támaszkodik. Földalatti gyorsvasút Budapestnek. = Népszava, 1937. jan. 6-i sz. 11. p. A közlekedés csődjéről, az azonnali intézkedések szükségességéről és a különféle tervekről ír. Ruzitska Lajos érdekes terve a Nyugati és Déli pályaudvarok Duna alatti Összeköttetésére. = Vállalkozók Lapja, 1941. évi 45. sz. 3. p. A terv a nagyvasúti pályaudvarok összekötésének kérdését eleveníti fel, amit költségvetése szerint 38 millió pengőből lehetne megépíteni. A Magyar Mérnök és Építész Egylet 75. éves jubileumán tartott előadássorozat keretében adta elő „Budapest pályaudvarainak rendezése és a városfejlesztés" címen, hivatkozva az Egylet 1901. évi határozati javaslatára. (Mihályfi József): A budapesti földalatti vasút. = Vállalkozók Lapja, 1941. évi 34. sz. 6. p. A szerző szerint Budapest elmulasztotta a földalatti vasutak időben való kiépítését. Ma három rendszer szerint épülnek földalatti vasutak: útalatti, mélyvezetésű és kombinált mély- és magas vasútként. A mélyvezetésű vasutak egyúttal bombabiztosak is, s így óvóhelyként használhatók, de építésük igen költséges. Budapesten elsősorban talajvizsgálatokra van szükség, s csak azután lehet a forgalmi vonalak megtervezésére gondolni. Felsorolja a lehetséges vonalak irányait, majd megállapítja: a földalatti vasút építésének kérdése Budapesten nemcsak időszerű, hanem már túlérett probléma. Előterjesztés a budapesti gyorsvasút hálózat kialakítása ügyében. Bp. 1941. Székesfőváros Házinyomda. 42+17 p. 8 t. Szendy Károly polgármester 1939-ben felszólította a BSZKRT-ot, hogy a gyorsvasúti hálózat kialakítására kidolgozott tervet nyújtson be. Ennek alapján készült el a fenti előterjesztés, amely négy vonalból álló, 29 km hosszúságú hálózat kialakítását javasolja. 370