A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

Budapest földalatti vasúthálózatának fejlesztése. = Népszava, 1942. febr. 6-i sz. A BSZKRT terv ismertetése. Egységes terv készült a budapesti földalatti hálózat és az új központi pályaudvar kiépítésére. = Vállalkozók Lapja, 1942. évi 15. sz. 3. p. A földalatti gyorsvasút kiépítésének terve, összhangban a nagyvasúti forgalommal. A központi személypályaudvar az Erzsébet királyné út és az Andrássy út meghosszabbítása között kapna helyet. A meglevő földalatti vonalat meghosszabbítanák két irányban: a Városliget felé és a belső körúton a Múzeum körút felé. Ebből azonban csak a háború után lesz munkaalkalom. Elkészült a budapesti földalatti vasúthálózat terve. = Vállalkozók Lapja, 1942. évi 22. sz. 3. p. A belterületen kiépítendő hálózat 29 km hosszú és 250 millió pengőbe kerülne. Négy vonalból áll, és összeköttetést teremt a HÉV-vel és a nagyvasutakkal. A Duna alatt két alagutat kell építeni, hogy Budát is be lehessen kapcsolni a gyorsvasúti forgalomba. Mindez csak a háború után jöhet számításba. Gáli Imre: A gyorsvasút kérdése közlekedéspolitikai megvilágításban. Bp., [1942] Székesfővárosi Házinyomda. 44 p. 1 t. (Kny: Városi Szemle, 28. évf.) A tanulmány első részében külföldi nagyvárosok: Bécs, Glasgow, Hamburg, Párizs, Berlin és London földalatti vasutait ismerteti és vizsgálja közlekedéspolitikai szempontból. Ezután elemzi a gyorsvasút szükségességének indokait Budapesten. Megállapítja, hogy bár a jelenben ilyen hálózat kiépítése még nem indokolt, de a jövő fejlődése minden bizonnyal megteremti ezeket az indokokat. A magyar műszaki irodalomból Kemény Ignác, Sztrókay István és Ruzitska Lajos terveit ismerteti és bírálja, s ezzel kapcsolatban vizsgálja a gyorsvasút, elővárosi vasút és a nagyvasutak kapcsolatainak kérdését Budapesten. A budapesti földalatti gyorsvasút. — Népszava, 1942. máj. 23-i sz. 5. p. A fővárosi tanács által összeállított tanulmányterv ismertetése. A terv tárgyalásának további sorsát is nyomon követi a lap: A legközelebbi közgyűlés elé kerülnek a budapesti földalatti gyorsvasút tervei. — Népszava, 1942. jún. 7-i sz. 6. p. Egyhangúlag elfogadták a bizottságok a földalatti vasút tervezetét. = Népszava, 1942. jún. 14-isz. 7. p. A földalatti gyorsvasút költségeiről tárgyalt a főváros pénzügyi szakbizottsága. = Népszava, 1942. jún. 18-i sz. 5. p. A főváros közgyűlése. = Népszava, 1942. jún. 20-i sz. 2. p. A lap a Szociáldemokrata Párt álláspontját vázolja a gyorsvasút építésének kérdésében. Hogy született meg a világ első földalatti villamos vasútja? = Magyar Nemzet, 1942. júl. 26-i sz. 5. p. A budapesti földalatti vasút építésének története 1894—1896 között. Bicskei Jenő: Nagybudapest gyorsvasútja. = Búvár, 1942. évi 10. sz. 382—384. p. A cikk tisztázza a gyorsvasút fogalmát és felsorolja az 1931. évi tervezet általjavasolt hat vonalat. Mellékeli az egykorú terv átnézeti térképét is. Lukács János: A háború utáni közmunkák. = Magyar Közgazdaság, 1942. évi 33. sz. 5. p. A fővárosi gyorsvasút építésének legújabban jóváhagyott tervét ismerteti. A budapesti gyorsvasúti hálózat kialakítása. = Fővárosi Közlöny, 1942. szept. 25-i sz. 954. p. A Belügyminisztérium leiratának közzététele a gyorsvasúti hálózat tervének jóváhagyásáról. 24* 371