A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

Willheim Gusztáv: Földalatti gyorsvasút. = Vállalkozók Lapja, 1927. évi 32. sz. 4. p. A szerző megállapítja, hogy a hálózat kiépítése Budapesten előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz. Pirovits Aladár: Észrevételek a földalatti vasút vitaanyagára. — Vállalkozók Lapja, 1928. évi 6. sz. 4—5. p. Külföldön is csak ezzel tudták megoldani a fokozódó városi forgalmat. Nálunk 1912 óta szintén állandóan foglalkoznak vele. Megoldást kellene már találni. Székely Ádám: A londoni földalatti villamosvasút. Bp. 1930. Székesfővárosi Házinyomda 52 p. 12 t. (Kny: Városi Szemle, XVI. évf.) (5. ábra) A tanulmány elsősorban üzemi szempontból vizsgálja a londoni földalatti vasutakat. Bevezetésében adatokat nyújt a hálózatról és az utasforgalomról. A továbbiakban foglalkozik a társaság adminisztrációjával és személyzeti politikájával. Megemlékezik a jóléti intézményekről és az állomások közötti verseny intézményéről. Ez után a forgalomrendezés kérdéseivel foglalkozik, majd a jelző- és biztonsági berendezéseket ismerteti. Külön fejezet foglalkozik a szerelvények technikai ismertetésével, a jegykezelési rendszerekkel, az állomások elrendezésével, az áramellátást biztosító elektromos centráléval, a garázsokkal, a kocsimosással és a javító műhelyekkel. A füzetet jó minőségű, érdekes fényképek illusztrálják. Az első olyan tanulmány, amelyik részletesen ismerteti egy korszerű földalatti vasúti hálózat üzemi problémáit és szervezeti rendszerét magyarul. Jób Imre: A budapesti gyorsvasút kérdéséhez. Bp., 1930. Állami ny. 10 p. (Kny: Technika, 1930. évi 5—6. sz.) A szerző felvázolja Budapest gyorsvasúti hálózatának tervét magas- és földalatti vonalakkal, négy viszonylatban, a meglevő vonal bővítésével. A hálózat összesen 43,7 km, ebből földalatti vonal 25 km. A vonalaknak minden helyiérdekű vagy helyi jellegű vasúttal volna csatlakozása, és minden nagyvasúti állomással érintkeznének. Bemutatja egy gyorsvasúti motorkocsi tervét és leírja a vele szemben támasztandó követelményeket. Elemzi a várható beruházási költségeket és a finanszírozás lehetőségeit. Wittenbarth Győző: A gyorsvasút átvezetése a Boráros-téri hídon. — Új Budapest, 1930. júl. 26-i sz. A Duna keresztezése így sokkal olcsóbban megoldható, mint mélyvezetésű vonallal. BSZKRT problémák. = Községfejlesztés, 1931. évi 1. sz. 17—20. p. A közlekedési nehézségek megoldása csak a gyorsvasút megépítése lehet. Néhány szó a fővárosi gyorsvasút kérdéséhez. = Községfejlesztés, 1931. évi 3. sz. 22. p. A gyorsvasutak célja — állapítja meg a cikk — az lenne, hogy az utazóközönség átszállás nélkül juthasson a peremvárosokba vagy onnan a központba. Idézi Rakovszky Iván: Budapest közlekedése c. értekezését a kérdésről, aki úgy véli, hogy a Budapesti Helyiérdekű Vasút vonalait kellene átalakítani magasvezetésű gyorsvasutakká úgy, hogy a belső városrészeket viszont földalatti pályákon szelnék át. Kemény Ignác: A fővárosi gyorsvasút kérdése. Bp., 1932. Székesfővárosi Házinyomda. 31 p. 15 t. (Kny: Városi Szemle, 1932.) A tanulmány Budapest kb. 35 km átmérőjű szűkebb környékének egy nagy közlekedési egységbe való szervezését javasolja. Ennek a rendszernek fővonalaként egy útszinti kereszteződésektől mentes körvonalú magas vasút megépítését tervezi. A vonal műszaki leírását, térképekkel illusztrálva, mellékeli. A sugárirányú forgalmat autóbusz-vonalakkal kívánja lebonyolítani, de a rendszer elemeiként megvizsgálja 368