A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: A földalatti vasutak magyar nyelvű szakirodalma 355

Az első földalatti vasút Bécsben. = Központi Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1873. évi. 2. sz. 13. p. Ez egy, a belvárostól Neubau külvárosig építendő földalatti vasútvonal tervének ismertetése. További hírek a londoni, párisi és berlini földalatti vasutak terveivel, illetve létesítményeivel foglalkoznak: A párisi Metropolitain alagút. = Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1888. évf. 95. p. „... soha nem fognak beleegyezni Paris lakói, hogy 43 km.-nyi útból 23 km.-t föld alatt tegyenek meg. A józan érzék nem alagutat, hanem magasvasutat javasol..." írja a cikk szerzője, ellenzéssel kommentálva a földalatti vasút létesítésének terveit. Állomások nevei a londoni elektromos földalatti vasúton. = Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1892. évf. 63. p. A közlemény nem az állomások neveit ismerteti, hanem azt a jelzőkészüléket, amely a londoni földalatti vasút kocsijaiban mozgó tárcsával jelzi az utasoknak a következő állomás nevét. Berlin tervezett földalatti vasútja. = Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1892. évf. 284. p. Közli a tervezett vonalhálózatot és a felépítmény, az alagút, a járművek adatait és rajzát. ^ Nagy j. Ignác: Földalatti elektromos vasút Londonban. — Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1892. évf. 31. p. Az 1890. november 4-én megnyitott első villamosítot vonalszakasz ismertetése. Nagy J. Ignác: Földalatti vasutak. = Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője, 1893. évf. 24—25. p. Felsorolja a már létesített és a tervezett vasutakat: London, Liverpool, New York, Párizs, Berlin, Glasgow, Bécs szerepelnek a közleményben. Utal a méretekre és a költségekre is. Budapesten — különösen Pest, Buda és Óbuda egyesítése után — különféle szinteken folyt a vita a főváros közlekedési hálózatának tervei között a földalatti vasút építéséről is, amíg az építését 1894-ben engedélyezték. Szerdahelyi Ágost: A budapesti egységes közúti vasúthálózatról. = Magyar Mérnökés Építész Egylet Heti Értesítője, 1893. évf. 14. p. A nagyszabású rendezési terv az Andrássy útra (ma: Népköztársaság útja) „földalatti vasutat gondol, mely a dunaparti vasutat a Városligettel kötné össze..." A budapesti közúti vaspályák. = Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője, 1893. évf. 19. p. Reflexiók Szerdahelyi Ágost előadására. „... olyan széles utcában, mint az Andrássy-út, nem szükséges földalatti vasutat építeni... stb." Szilágyi F. Lajos: Az Andrássy-út vasútügye. = Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője, 1893. évf. 35. p. „... A főváros a földalatti vasúttal egy érdekes objektumot nyerne, de aligha lenne oly közhasznú, mint azt a tervezők hiszik..." Földalatti villamos vasút Budapesten. = Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1894. évi 12. sz. 79. p. A Villamos Városi Vasút Rt. és a Budapesti Közúti Vaspálya-társaság beadványának szövege, amelyet a fővárosi tanácshoz nyújtottak be a földalatti vasút építésének engedélyezése ügyében. A beadvány, többek között, 12 pontban foglalja össze azokat a feltételeket, amelyekkel — engedélyezés esetén — a földalatti vasút megépítését és üzemeltetését vállalják. 357