A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Tisza István: Kenessey Albert, a magyar hajózási szakirodalom első jelentős művelője 343

ban 4—5 éves tanulmányi idó't tervezett, de az iskolát öt év múlva az új miniszter takarékosságból megszüntette. S bár Kenessey, aki egyben igazgatója és tanára is volt az intézménynek, mindent megkísérelt, hogy fenntartsa, kérését ezúttal nem teljesítették. Az iskola pedig szépen fejló'dött, sokan támogatták: „... egyesek és társulatok pályadíjakat tűztek ki a legszorgalmasabb tanulók jutalmazására, — mások mintákkal, műszerekkel, hajózási könyvekkel ajándékozták meg az iskolát''. 1874. december 17-én, Kenessey nagy fájdalmára, az iskola bezárta kapuit. Szakirodalmi tevékenységét hivatala mellett is tovább folytatta. A Magyarország Anyagi Érdekei c. lapban jelent meg „A hajós pálya és ahhoz szükséges ismeretek" és „Egy-két szó a dohányjövedelem kezeléséhez" (1867); a Vasárnapi Újságban „Viszszaemlékezések a tengerre" (1867. 2. sz. 15. p.

5

), „Fiume" (1867. 22. sz. 269. p.), „Az újpesti kikötő télen" (1867. 5. sz. 52. p.), „Egy nap Fiumében" (1867. 40. sz. 490. p.), „Lukács Dénes, a szabadságharc tüzérparancsnoka" (1867. 27. sz. 333. p.). A Magyarország Képekben c. képes folyóiratban jelenik meg „A magyar Duna és melléke" c. terjedelmes monográfiája (1867). A Budapesti Közlöny és a Vasárnapi Újság is közli megnyitó beszédének szövegét a hajós iskola megnyitásáról (1868. dec. 10. 606. p.). Ezen kívül további cikkeit: „Néhány nap Francziaországban I—

IV." (1868. 35—38. számokban), „A petróleum a háztartásban és az iparban" (1867), „A pécs—barcsi vaspálya megnyitása s ezzel a pécsi kőszénbányák leírása" (1868), „A Duna-gőzhajózás rövid története" (1868). Beküldi dolgozatát az akadémia által a magyar haltenyésztésről írandó pályázatra, s műve első' díjat nyer. A többi jutalmazott pályaművel együtt ki is nyomatják: Halaink és haltenyésztésünk. Vitéz-féle pályamunkák Kriesch János, Kenessey Albert és Tasner Dénestől. Közrebocsátotta a magy. tud. Akadémia. Pest. 1869. Athenaeum. 235 p. Összeállítja és magyarázza a Dunára vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteményét, s kiadatja egy kis kötetben:

6 Hajózási törvények és rendszabályok különös tekintettel a magyar Dunára. Összeállította s jegyzetekkel és tárgymutatóval ellátta Kenessey Albert. Pest, 1869. Hoffmann és Monár k. 16+168 p. Kézikönyvet ír a hajózási árukezelésről és terjedelmes statisztikai összeállítást készít az ország területén 1870—72 között használt vízi járművekről. Kenessey Albert: Hajózási árukezelés. Pest. 1870. Rudnyánszky ny. 74 p. Statistikai adatok a magyar korona területén forgalomban volt hazai úszóknál. Kiadja a közmunka- és közieked. minist. Összeállította: Kenessey Albert. 1873. Pest. Kilián Fr. ny. I. 1870. 108 p. II. 1871. 128 p. III. 1872. 192 p. A Magyar Tudományos Akadémia 1871. május 17-i ülésén levelező tagjának választotta. A tagajánlást Vész Ármin nyújtotta be. Székfoglaló értekezését az 1872. január 15-i osztályülésen olvassa föl „A kapaszkodó hajózásról" címen, s az értekezés az 1872. III. 1. füzeteként jelenik meg nyomtatásban. KeneSsey Albert: A kapaszkodó hajózásról. Pest. 1872. Eggenberger k. Athenaeum ny. 25 p. 1 t. Értekezések a természettudományok körébó'l. III. 1. A tanulmány egy akkor divatos hajózási technikát ismertet külföldi szakirodalmi adatok és hazai tapasztalatok bemutatásával. 1873-ban hajózási főfelügyelővé léptetik eló\ Ebben az évben jelenik meg egy hajósok számára írt segédkönyve is, amelyben a legszükségesebb gyakorlati ismereteket foglalja össze: 5 Ez a közlemény angiliai utazásának emlékeit eleveníti fel. 6 Ebben a 164. lapon közli a hajózási téli iskola felállításáról szóló hirdetmény szövegét is. 350