A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279

400,000 forintot, összesen 10 millió forintot igényel.

101 A Pester Lloydra hivatkozva közli a Gazdasági Lapok a Máramarosba tervezett állami vasútépítési tervet. „Ő cs. kir. Felsége pénzügyminisztere, b. Bruck ő excellentiájának előterjesztésére megrendelte egy vaspályavonal építését státus költségen Máramaros-Szigettől VásárosNaményig a Tiszánál, s egy másikat szintén Máramaros-Szigettől a rónaszéki, szlatinai és sugatagi sóbányákig, erre egyelőre 6 millió pengő forintot engedélyezett. Nagyok és sokfélék azon hasznok, mellyek ezen vasút által Magyarországra és Galíciára haramiának. Csak egyfelől a sószállítást tekintve is, mely eddig a Tiszán szálakon történt, s így igen gyorsan hol a fagy, hol az áradat, hol az apálya miatt is akadályozva volt, most ellenben nagyban és folytonosan eszközölhető. Továbbá a termények és távolabb megyék gabonája fel, valamint a máramaros és szomszéd hegyes megyék épületfája leszállítható; a tengődő vasgyárak pedig, meIlyéknek — e mai vaskorban — roppant feladatuk van, csak az által jöhetnek és tehetnek rövid idő alatt óriási lépéseket."

102 Egy szakember a Gazdasági Lapok 1866. évfolyamában ellenzi azt az általános nézetet, hogy a máramarosi vasút kiépítését a só vasúton való szállítása tenné okvetlenül szükségessé. Szerinte a só szállítása folyókon fele annyiba kerül, mint vasúton (mázsánként 40 krajcárba 78 krajcárral szemben), és a só esetében a vasúti szállítás gyorsaságára sincs szükség.

103 A Gazdasági Lapok általában nem közölte a hatvanas években meglehetős nagy számban kért és megadott előmunkálati engedélyeket. De az 1862. augusztus 17-i szám két előmunkálati engedélyről is hírt ad. Báró Wenkheim Béla, báró Eötvös József, Trefort Ágoston és gróf Károlyi Sándor kért engedélyt „egy Mezőtúr vagy G y o már ó l Szarvas és Orosházán keresztül a Tiszáig vezető vaspálya vagy szárnypályák előmunkálataira, melyek Erdődről Szarvasra, és Csabáról a Tiszáig ill. Szegedig vezetnének.,"

104 Az 1864. évi birodalmi vasúthálózati tervben szereplő, de csak a hatvanas évek második felében épülő Kassa—Oderbergi Vasút csírájáról is tudósít a Gazdasági Lapok e száma. „Ugyancsak a cs. kir. kereskedelmi minisztérium Riche belga építész vállalkozónak egy összekötő pálya előmunkálataira a tiszai pálya és a Ferdinánd császár éjszaki pálya közt Kassától Oderberg felé, a vasúti törvény értelmében hat hóra oly föltétel alatt adott engedélyt, hogy a dunai irányban tervezett előmunkálatok iránt a határozat később fog következni."^ Az OMGE 1862. évi Emlékiratában a Pestről, illetve Esztergom—Nánáról induló, a Garam völgyén és a Selmec, Körmöc és Zólyom környéki bányakerületet Oderberggel, a Monarchia északi vasúthálózatának fontos pontjával összekötni tervezett vasútvonalat Magyarország ötödik fő vasúti vonalának jelölte ki. A Bars megyei Gazdasági Egyesület értesítette az anyaegyesületet, hogy ...„az Országos M. Gazdasági Egyesület emlékiratában kifejtett s javaslóit esztergomnána—oderbergi vasútvonal kiépíttetési tervét magáévá tette a június 28-i közgyűlés, s további lépések megtételére, az erre vonatkozó forgalmi adatok megszerzésére egy ... 50 tagú érdekképviselő bizottság megalakulását elrendelé."

106 A Nyitra megyei Gazdasági Egyesület 1863—64-ben megkísérelt egy szárnyvonalat kiépíteni az Államvasút Társaság tornóci állomásától. „A vasúti társulatnak legioi Ua. 1855. 7. évf. 10. sz. márc. 8. 114—116. p. 102 Ua. 1856. 8. évf. 14. sz. ápr. 3. 172. p. 103 Ua. 1866. 18. évf. 26. sz. jún. 27. 305—306. p. 27. sz. júl. 4. 314—317. p. A nyíregyháza— namény—máramarosszigeti pálya építését a Tisza vidéki Vasút 1858 és 1864 között tervezte; Máramarosszigettel az összeköttetést 1872. decemberben létesítette a Magyar Északkeleti Vasút. 104 Gazdasági Lapok 1862. 14. évf. 33. sz. aug. 17. 570. p. 105 Ua. 1862. 14. évf. 33. sz. aug. 17. 570. p. 106 Ua. 1862. 14. évf. 34. sz. aug. 24. 586. p. 300