A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)
II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Barkóczi Jolán: Az abszolutizmuskori magyar vasútügy a „Gazdasági Lapok” tükrében 279
közelebbi időben Nyitrán volt mérnöke a megyei főispán helyettes Ő maga előtt akként nyilatkozott miszerint a nyitramegyei gazd. egyesület által tervezett és szorgalmazott t o r n o c — ny i t r ai vasúti szárnyvonal kiépítése bekövetkeznék, s annak kiépítését a vasúti társulat igazgatósága elfogadná, hanem csak azon esetben, ha Nyitra megye legtekintélyesebb — vagy nyolc közbirtokosa az ezen szárny kiépítésére szükségelte kb. 3000—4000 o. é. ftból álló előleget biztosítaná." A bizottság elnökét kijelölték, s úgy tervezték, hogy az építést vagy az államvasúttársaság vagy a Magyarországon abban az időben számos vasútépítési munkálatot vezető belga (e cikkben Liche) cég fogja vezetni. 107 A remények meghiúsulását jelentette Brönne államvasúti főigazgató 1864. október 21-i levele, „melyben a Gazd. egyesület elnöke értesíttetik az iránt, hogy a vasúti igazgatóságnak jelen pénzszűke, ill. nagy kiadásai miatt jelenleg nem áll hatalmában akár a célzott vasúti szárnyvonalat felépíteni, akár pedig az előmunkálatok kívánta pénzösszeget sajátjából előlegezni." 10 ^ Az OMGE nagy örömmel és teljes megelégedéssel fogadta a felsőmagyarországi halicsi kereszt-vasút tervét, amelyet Waldstein János megrendelésére Pollák Gyula mérnök az „olcsó vasutak"ról szóló Emlékirat szellemében tervezett meg. E vasútnak három szárnyvonala lett volna: a tokaj—Sátoraljaújhely—munkácsi vonal hosszát 17,67 mérföldre tervezték, mérföldenként 259,762 forintért; a munkács— stry—lembergi hegyi vonalat 21,6 mérföld hosszúságúra, mérföldenként 398,148 forintért; az eperjes—nagymihály—ungvár—munkács—nagyszöllősi 26,75 mérföldnyi vasutat pedig 244,112 forintért. 109 A Magyar Államvasutak első, 1867-ben a Magyar Északi Vasút által átadott pest—hatvan—salgótarjáni vonalának változatos a története. Korai előzményének tekinthető az a hír, mely szerint Sina báró gödöllő—hatvani birtokát Pesttel saját költségén vasúttal kötné össze. 110 Igaz elődje az Ipoly—Sajóvölgyi Vasút volt. Az ötvenes évek közepén tervezték kiépítését a Szob, Balassagyarmat, Losonc, Fülek, Rimaszécs, Rozsnyó, Dobsina útvonalon, Rimaszécstől Putnokon át Miskolcig terjedő szárnyvonallal, „míg alsó végével a délkeleti államvaspályába torkolva, az ország szíve fővárosa felé nehezednék, és ugyanazon állampálya által a birodalom székvárosához hozná alföldünket közelebb; felső végével oly pontot (Miskolc) érintene, melly felé a birodalmi vasút-háló terv szerint két vonal vezetend, egyik a Tiszántúlról Debrecentől fel Tokajon át, másik a Mátrán innen Pestről j'elfelé." 111 A vasút építése ügyében a Nemzeti Múzeumban összeült tanácskozáson az elnök, Kubinyi Ágoston, a múzeum igazgatója és Nógrád megyei földbirtokos ecsetelte a vasút szükségességét: „... felolvastatott több gömöri gyárosnak emlékiratából, mit azok a kassai kereskedelmi és iparkamarához intéztek, azon helyek, miben e vasút szükséglete reájuk nézve mint életkérdés eleven színekkel festetik és számokkal bizonyíttatik. Előadatott, mikép az árucsere természete ... a különböző termelési vidékek sietnek leginkább a maguk terményét egymással közleni, s az ez alapon biztosan remélhető felvirágzása a felföldi kereskedészetnek; továbbá a kérdéses vasút által érintendő felvidék természetadományokbani gazdagsága, miknek kibányászása a közbirodalom és hazánk érdekében egyaránt kívánatos; a mezőgazdászat, meIlynek számára több százezer kezek fognak megny éretni, mik most keserves fuvarozással foglalkoznak; a gyár- s kézműipar, mely itt különböző ágazatokban otthonos, de hiányos közlekedési eszközök miatt 107 Ua. 1864. 16. évf. 13. sz. márc. 30. 190. p. az 1863. november 2-i igazgatói választmányi ülésről. los Gazdasági Lapok 1864. 16. évf. 51. sz. dec. 21. 722. p. "» 1866. 18. évf. 43. sz. okt. 24. 512—513. p. no Ua. 1851. 3. évf. 24. sz. jún. 15. 569. has. ni Ua. 1854.6. évf. 51. sz. dec. 21. 632. p. 301
