A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Jasinszky István: Fejezetek az útjelzők történetéből 133

számolnak, az angolok kettőt, a németek egyfélét, az oroszok pedig négyet az ő versztjükből stb. ..." A helységnevek alatt állt az oszlopok készítésének évszáma, ami nem mindig azonos a felállítás évszámával. A vésett jelzések sorát postakürt zárta le. A feliratokat feketére, a postakürtöt sárgára festették. A városi nagy távolságjelző oszlopokat díszítésükkel különböztették meg a többiektől. Díszítőelemük a címer rész, amely a korhoz hűen a barokk stílusjegyeit viselte magán. Ez a dísz Szászország és Lengyelország színes címerpajzsaiból állt', felettük aranyozott koronával, kék mezővel és AR (Augustus Rex) betűkkel (19. és 20. ábra). A mérföldoszlop az egész mérföldeket (9,062 km) jelölte; hasonló volt a távolságjelző oszlophoz, de díszítmény nélkül. A félmérföldet jelző oszlop a klasszikus görög „empay"-hoz vagyis hermákhoz hasonló, felfelé szélesedik. Mivel a félmérföld tulajdonképpen egy útórával egyenlő (4,531 km/h), ezért óraoszlopnak is nevezték. 20. ábra. A moritzburgi páros postamérföld-oszlop egyike az egykori vadászkastély (ma múzeum) bejárata előtt. Alsó része eredeti, a rekonstruált felső részen jól látható a címerpár a koronával és az „AR" névjellel 158