A Közlekedési Múzeum Évkönyve 6. 1981-1982 (1983)

II. RÉSZ • Közlekedéstörténeti tanulmányok 131 - Dr. Jasinszky István: Fejezetek az útjelzők történetéből 133

A negyed-mérföldkövek derékszögű álló kó'lapok, feliratuk — az előzően leírt két jelzőoszlophoz hasonlóan — az útirányba nézve olvasható. Helységnév nincs rajtuk, csupán az AR névjelet, az évszámot és a postakürtöt vésték rá. Zürner tevékenysége Adom Friedrich Zürner a szászországi postamérföldkövek jelzőrendszerének megalkotója.

28 Zürnert 1721-ben nevezték ki „királyi föld- és határfelügyelővé". 1721. szeptember 29-én jelent meg az első rendelet a postautak jelzését szolgáló kőoszlopok felállítására, egyelőre Drezda, Meissen és Hain (Grossenhain) városaira és környékükre kiterjedő érvénnyel. Ezt a rendeletet november 1-én kibővítették, amelynek értelmében az oszlopokat egész Szászország területén fel kell állítani. Még ugyanebben az évben, november 14-én Zürner teljhatalmat kapott a jelzőoszlopok rendszerének kidolgozására és felállításukra. Zürner e tevékenységének legnehezebb időszaka következett. Hogy a mérföldkövek pontos helyét meghatározza, az utak korábbi távolságmérését — amelyeknek jelzőkarói már javarészt eltűntek — újból végre kellett hajtani. Igen sokat kellett utaznia és vitatkoznia, hogy tervét az egyes elöljárók közönyösségével szemben is végre tudja hajtani. Zürner az újbóli mérések elvégzésére egy különleges kocsit épített, amelyben egy számláló szerkezetet helyezett. Ennek a segítségével a kocsival megtett távolságot bármikor könnyen le lehetett olvasni. Áttételek alkalmazásával a kocsi egyik kerekének minden megtett fordulatát számlálta és az eredményt rögzítette a számlálószerkezeten (21. és 22. ábra). Schramm így írja le Zürner kocsiját: „Az kocsi négy kerekei közül az egyik külön beosztatik és az instrumentumhoz akkomodáltatik, minekutána emez az rajta való mutatókat magával körbe vivén amazok a . .. negyed, fél és egész mérföldeket kimutatják és az intervallumokban csengettyűket is megszólaltatnak. Ez módus már ősrégtől való szokás és meglátjuk, hogy ilyet két nagy potentát Augustus csináltatott, az elsőbb volt az pogány császár Augustus, kinek művét építőmestere Vitruvius az ő architektúrájában

29 azonmódon való mérőkocsiról ira. Az másik az keresztyén szász Augustus fejedelem ..." Zürner az oszlopok elkészíttetésében is komoly követelmények elé állította a kivitelezőket. Minden apróságra ügyelt. A kőművesmunkákhoz is jól értett, amit bizonyít az a 15 pontból álló kőműves-instrukció, amelyet az oszlopok elkészítésével kapcsolatban dolgozott ki. Sőt ezt kiegészítette — a díszesebb oszlopok esetében — festési instrukciókkal. A legtöbb távolság jelző oszlop helyét pedig személyesen jelölte ki. Éppen ennek érdekében egyugyanazon helyre többször is elutazott. Ugyanakkor a költségek elszámolására is messzemenően ügyelt. Zürner oszlopfelállítási feladatát továbbra is csak vontatottan, sok nehészség árán tudta végrehajtani. A lakosság is megtagadta a felállítás költségeinek viselését. 28 Adam Friedrich Zürner (1679—1742) teológiát tanult és 1705-ben plébános a Grossenhain melletti Skassa-ban. Érdeklődési területe azonban a geográfia volt és így hamarosan felkerült a szász választófejedelem udvarába, ahol Erős Ágost szolgálatában 1721-től királyi föld- és határfelügyelő (Landes- und Grenzkommissar); feladata az állami postautak jelzésrendszerének megvalósítása volt. Ezen túl jelentős térképészeti munkát végzett az Augusztuszi Szász Atlasz (Atlas Saxonicus Augusteus) kiadásában. Érdekességként említjük meg, hogy A. F. Zürner neve nem szerepel az ismert német Brockhaus-lexikonokban. 29 A már idézett „De architectura libri X". (L. az 5 lábjegyzetben.) 159