A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Dr. Medveczki Ágnes: Budapest első villamosvasúti vonalai 337

6. ábra. Az Aréna úti forgalmi telep rült,a gőzmozdonyok ugyanis nem fértek be az ottani kocsiszínbe. Ezért mind a négy gőzmozdonyt a másik telepen helyezték el. A Stáczió utcai telepen egy ideiglenes gépházat is felszereltek e vonal áramszükségletének biztosítására.

18 Erre azonban a vonal építési munkálatainak elhúzódása miatt végül is nem volt szükség, mert megnyitására elkészült a Kertész utcai központi telep is; műtanrendőri bejárásukat egyszerre tartották 1889. július 22-én. A bejárás során megállapították, hogy az áramfejlesztő központi telep és a vasút is a rendszeres és biztonságos közlekedés fenntartásához megfelelő állapotban van, a forgalomba helyezésre a következő feltételek mellett megadták az engedélyt: 1. A megengedett legnagyobb sebesség az Egyetem tér és a József krt. között 10 km/h, innen a külső Stáczió utcai végállomásig 15 km/h. A keresztezéseknél a sebességet megfelelően csökkenteni kell, a váltókon való áthaladáskor 10 km/h a maximális sebesség. 2. A következő megállóhelyeket jelölték ki a két végállomáson kívül: 1. Kecskeméti u. és Kálvin tér sarkán, 2. Kálvin tér és Stáczió u. sarkán, 3. Stáczió u. és Szentkirályi u. sarkán, 4. József krt. és Stáczió u. sarkán, 5. Stóczió u. és Futó u. sarkán, 6. Mária Terézia (ma Horváth M.) tér sarkán, 7. Koszorú u. sarkán, 8. Kálvária (ma: Kulich Gy.) téren. A megállókat táblával kellett megjelölni,

19 az utca keresztezéseknél levő megállókat 18 Vö. BFLT FKT Tanácsülési jkv. 665/1889., 1538/1889. sz., OLT Keresk. Min. K 229 1889-t. 14 233/1889. sz., BVV műszaki felülvizsgálati jkv. 1891. *9 A megállókat jelző táblákat kezdetben a sínekkel párhuzamosan helyezték el. Az első műszaki felülvizsgálatkor rendelték el, hogy a táblákat a sínekre merőleges irányban kell elhelyezni, mert így a közönség jobban látja őket. 348