A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Barkóczi Jolán: A gépjármű-közlekedés társadalmi egyesületeinek könyvkiadványai 469

szolgálatra, és Budapest területéről el nem rendelhetők."

28 A több éves törekvés célját akkor érte el, amikor 1909. július 24-én megalakult a Magyar Királyi Önkéntes Gépkocsizó Testület. Szabályzata szerint „a hadrakelt sereg támogatására, főképpen parancsközvetítési és jelentési szolgálatra van hivatva. Háborúban a fegyveres ero egy részét képezi." Megalkotói különösen fontosnak tartották, hogy ezzel az osztrák klubban már 1906 óta létező hasonló szervezetet hozhattak létre, és hogy e szervezet szabályzatában ismerték fel először Magyarország területén vezető klubnak a Magyar Automobil Clubot.

29 A szervezet a világháború előtti években résztvett a hadgyakorlaton, tagjai pedig a világháború kitörésekor azonnal bevonultak. Magyar Touring Club Az Elismert Automobil Clubok Nemzetközi Szövetségén kívül volt az autós egyesületeknek egy másik, még nagyobb taglétszámot tömörítő nemzetközi szervezete, a Touring Clubok hálózata. Mindkét nagy nemzetközi hálózatban tömörült autós klubok a gépjármű-közlekedés fejlesztéséért dolgoztak, de míg az AIACR hálózatához tartozó tagegyesületek elsősorban sportegyesületek voltak, a Touring Clubok sporttal soha sem foglalkoztak, fő profiljuk az autós turizmus volt. Az első touring clubokat a kerékpáros turisták hozták létre, a legelsőt 1881-ben Svájcban. Magyarországon is „gyalog kirándulásokon kívül a fényképezéssel egybekötött kerékpársport"

30 művelésére 1904-ben megalakított első Magyar Touring Club elnöke a Kerékpár Szövetség elnöke volt. A századfordulótól, amikor a közutakon egyre több gépkocsi tűnt fel, a nyugat-európai touring clubokon belül autós szakosztályok alakultak. A touring clubok 1896-ban megalakult nemzetközi szervezete nevet változtatva, Alliance Internationale de Tourisme néven a legnagyobb nemzetközi turista, illetve autós szövetséggé vált. A touring cluboknak triptique és carnet kiállítási joguk volt, tagjaiknak utazásaik során számos kedvezményt nyújtottak (szállás, üzemanyag). A 20. század második harmadában — a két világháború közötti viszonylagos konszolidáció idején — az idegenforgalmat a kormányok egyik fontos bevételi forrásként igyekeztek felhasználni, ezért különleges becsben állt az idegenforgalom „leginkább tőkeerős" rétege, az autós turista. Az európai touring clubok tagjainak magyarországi utazásait elősegítendő alakult meg 1927. február 5-én a Magyar Touring Club. Kezdetben ez az egyesület a KMAC védőszárnyai alatt tevékenykedett: kartellszerződést kötött a vezető egyesülettel, a Magyar Touring Club elnöke, Vermes Gyula a Királyi Magyar Automobil Club igazgatósági tagja volt, hivatalos helyisége 1928 júliusáig a Királyi Magyar Automobil Clubhoz hasonlóan az Apponyi (ma: Felszabadulás) tér 1. sz. alatt volt. Néhány éven belül kialakították a Magyar Touring Club sajátos arculatát: „A Touring Clubok a gépjárművel való közlekedést propagálják, továbbá tömörítik az automobilisták, motorkerékpárosok, motorcsónakosok és magánrepülőgép-tulajdonosok túlnyomó többségét, akiket a motorizmus kizárólag közlekedési szempontból érdekel, és ennélfogva egyéb egyesületek nem felelnek meg céljaiknak."

31 A belügyminiszter a Magyar Touring Clubot is felhatalmazta a nemzetközi autós útiokmányok kiállítására. 1928-ban a Magyar Touring Club megkötötte első szerződéseit: a Steaua céggel üzemanyag kedvezményes árú beszer28 Az Automobil, 1909. 7. évf. 7. sz. febr. 13., 7. p. 29 Az Automobil, 1909. 7. évf. 33. sz. aug. 14. 4. p. 30 Varrógép-, Kerékpár- és Automobil Újság, 1904. 3. évf. 5. sz. 15. p. 31 Magyar touring könyv 1938. M. Autó-Touring, Bp., 130 + 40 p. 475