A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Barkóczi Jolán: A gépjármű-közlekedés társadalmi egyesületeinek könyvkiadványai 469

zéséró'l és a szegedi Kass szállóval a klub tagjai részére nyújtandó 10%-os kedvezményről. Ez év decemberében vették fel a klubot a két nagy nemzetközi autós szervezet, az Elismert Automobil Clubok Nemzetközi Szövetsége és a Touring Clubokat tömörítő' Alliance Internationale de Tourisme csúcsszerve, a Conseil Central du Tourisme tagjainak sorába, 1930-ban pedig az Alliance igazgatósági tanácsának tagjai közé választották. A Magyar Touring Club különösen sokat tett a magyarországi utak érdekében. 1934-tol útügyi nagygyűléseket szervezett Győrben, Szegeden, Miskolcon, Kaposvárott és Debrecenben a megyei közigazgatás és a helyi autós egyesületek vezető képviselőinek közreműködésével, e területek útügyi kívánságainak feltárására. A legnagyobb touring club, az angol Automobil Association vetette fel, és 1930-ban az Alliance elfogadta egy egész Európát, Calais-tól Istanbulig átszelő transzkontinentális út tervét, amely — hasonlóan a nemzetközi expressz vonatokhoz — egységesen magas színvonalon (segélyszolgálat, üzemanyag-beszerzés, egységes útjelzés, szállodák, garázsok) biztosítja az autóval utazó kényelmét és biztonságát. Magyarország nagy sikere volt, amikor elérte, hogy a két tervezett útvonalváltozat közül azt az útvonalat fogadták el, amely Ausztrián és Magyarországon keresztül vezetett a Balkán felé. E kedvező döntéshez hozzájárult, hogy a becs— budapesti út már elkészült, és tervezték a budapest—szegedi út teljes rekonstrukcióját. A transzkontinentális út magyarországi szakaszának kiépítését a második világháború szakította félbe. A Magyar Touring Club egyedülálló rendezvénye volt 1934 és 1938 között az évente megrendezett pilóta piknik, amelyen az egyesület magánrepüló'gépükön érkező külföldi, főként angol turistákat látott vendégül, és ismertette meg velük az országot. Hungária Automobil Club A két világháború közötti korszak harmadik jelentós autós egyesülete a Hungária Automobil Club volt. A húszas évek második felében a magyar gazdasági élet konszolidálódása az automobilizmus fejlődését is magával hozta. Ebben a korszakban a vezető egyesületet, a Királyi Magyar Automobil Clubot belső ellentétek feszítették — a tagság egy része frakciót, a „Sportemberek Pártját" alkotta, ekkor (1928) kényszerült dr. Szelnár Aladár leköszönni az 1913 óta betöltött vezértitkári állásáról —, és a sajtóban éles támadások érték a klubot elsősorban társadalmi összetétele miatt. „A KMAC a maga erősen arisztokratikus berendezésével, összetételével kétségkívül reprezentatív gyülekező helye a legfelső százak automobilistáinak, azonban csak az autósport kiválasztottjait és néhány beprotezsált polgári sorsú nagyon gazdag embert vesz fel tagjai sorába." A szaksajtó demokratikus, polgári autóklub megalakítását kívánta, „melynek tagja lehessen mindenki, aki az automobilizmus iránt akár mint sportember, akár mint az autó műszaki vagy kereskedelmi üzemének aktív munkása érdeklődik."

32 A KMAC ellentéteként, polgári autóklub alakítására már 1914 márciusában volt egy sikertelen kísérlet, a Budapesti Autó Klub** A Hungária Automobil Club közvetlen elődje az 1926 december 4-én megalakult Automobiltisztviselők Klubja. Már 1912-ben megkísérelték megszervezni az Autókereskedelmi Tisztviselők Egyesületét, amikor is a cél a tagok társadalmi érintkezésének támogatása és nyugdíjalap létesítése volt.

34 Az Automobiltisztviselők Klubjának tevékenységét nem is32 Autó- és Motorújság, 1928. 7. évf. 15. sz. aug. 1., 24. p. 33 A Motor, 1914. 2. évf. 12. sz. márc. 22., 3—4. p. 34 Az Automobil, 1912. 10. évf. 19. sz. máj. 12., 6. p. 476