A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Bálint Sándor: A Fejes-féle lemezautó gyártásának története 397

egy látszólag kielégítő egyezséget kötnünk, mely egyeszség jelentékeny részében már végrehajtva is lett, mind amellett, miután ez az egyezség értelmében kifizetett összegek értékükben jelentékenyen csökkent koronákban lettek folyósítva, veszteségünk mégis igen jelentékeny, még pedig nem csupán azért, mert, hogy kisebb értékű koronákban kaptuk meg a nekünk járó összegnek az egyezség értelmében amúgy is redukált részét, hanem mert csak jó 10 hónappal későbben kaptuk meg, mint arra tulajdonképpen alapítási tervezetünk szerint szükségünk volt. Főképp ennek tudandó be, hogy az alapítási tervezetben előirányzott részvénytőke megközelítőnek sem bizonyult elegendőnek céljaink elérésére. Ezen okból kötelességünkké vált tárgyalásokba bocsájtkozni olyan tőkésekkel, akik társaságunk által megszerzett találmányi jogok iránt érdeklődést mutatnak. Ezen tárgyalások során azonban kiderült, hogy a vállalatunk kifejlesztéséhez szükséges tőkék beszerzésének jelentékeny mértékben útját állja az a körülmény, hogy a társaság alapításakor Fejes JenŐ mérnök úrnak az Észak-Amerikai Egyesült Államokra kiterjedő szabadalmi jogait ez eddig még nem szerezte meg. Ennek következtében helyénvalónak láttuk Fejes Jenő mérnök úrral is felvenni a tárgyalásokat a mondott és társaságunk ez ideig tulajdonát még nem képező Egyesült Államokbeli szabadalmazási jogoknak megszerzése céljából." Fejes hajlandónak mutatkozott a kérés teljesítésére, azzal a feltétellel, ha „a neki átadott 450 000 000 korona névértékű részvényt átcserélik olyan elsőbbségi részvényekre, amely részvényeknek egyrészt az igényjogosultság biztosíttatik a társaság tiszta nyereségéből a közgyűlés határozatához képest a részvényesek osztalékára folyósított egész összeg egyharmad részére, másrészt kedvezményes szavazati jog is biztosíttatik, amely egyelőre abban nyilvánulna, hogy minden elsőbbségi részvényt ez idő szerint 3 szavazat, mihelyt pedig későbbi alaptőkefelemelés folytán a törzsrészvénytőke az elsőbbségi részvénytőkének ötszörösét felülmúlja, 5 szavazat, és mihelyt amaz emennek 10-szeresét múlja felül, 10 szavazat illeti meg a részvénytársaság minden közgyűlésén". E feltételek alapján megállapodtak a Kammer céggel, amely kötelezettséget vállalt arra, hogy a részvénytársaság által kibocsátandó 450 millió korona névértékű elsőbbségi részvényt átveszi, készpénzben azonnal kifizeti, és haladéktalanul átcseréli a Fejes Jenő tulajdonában levő 450 millió korona névértékű törzsrészvényre. Fejes Jenő bejelentette, hogy a csere lebonyolítása után ingyenesen ruházza át a részvénytársaságra a kért jogokat. Ezek után megvitatták az elkészült alapszabályukat, amely részben megismételte az alakuló tervezetben leírtakat, és rendelkeztek a törzs- és elsőbbségi részvényeknek egymáshoz való viszonyáról ekként: ... „megállapíttatik, hogy a társaság mindenkori közgyűlése által a társaság nyereségéből az alapszabályok 30.-ik §-a értelmében a részvényesek közti felosztásra folyósított összegnek 1/3 része mindenkor az elsőbbségi részvények beváltására fordítandó, míg a törzsrészvények szelvényeinek beváltására csak az ezenfelüli 2

/3 rész fordítható. A társaság felosztása, illetőleg felszámolása esetében a társaság adósságainak kiegyenlítése után fennmaradó vagyonból elsősorban az elsőbbségi-részvények lehetőleg névértékükben váltatnak be és törzsrészvények teljes névértékben történő visszaváltására szükséges, e többletnek V3 része az elsőbbségi részvényesek, 2/3 része pedig a törzsrészvényesek között osztandó fel. Míg az egyes rözsrészvények a társaság közgyűlésein mindenkor csupán 1—1 szavazattal vesznek részt a határozathozatalban, addig az elsőbbségi részvények 3—3 szavazattal vesznek részt abban." Az újonnan kibocsátott részvényeket a Kammer Testvérek Textilipari Rt. vette át és fizette ki 1924 novemberében. 413