A Közlekedési Múzeum Évkönyve 5. 1979-1980 (1981)
II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 171 - Dr. Czére Béla: Tudományos munka a Közlekedési Múzeumban 173
megalapítására és működésére, 42 a MASZOVLET történetének feldolgozására irányult. 43 Sokoldalú feldolgozást nyert Schwarz Dávid léghajóépítő tevékenysége, 44 Martin Lajos repüléstudományi munkássága. 45 Több éves, külső munkatársak bevonásával és széles körű levéltári kutatásokon alapuló munkaként készült el az egész hazai polgári repülésügy történetét feltáró anyag. 46 Ez alapul szolgálhat a magyar légi közlekedés történetét a jövőben feldolgozó tudományos igényű monográfiákhoz, amely a hazai közlekedés egész történetét átfogó többkötetes nagy mű részét képezheti. A városi közlekedés történetének kutatásához az 1967-ben újként alapított önálló múzeumi gyűjtemény adott nagyobb nyomatékot. Kutatási tematikánk e területen elsősorban Budapest tömegközlekedési eszközeinek fejlődését ölelte fel: az omnibuszközlekedés, 47 a fogaskerekű vasút, 48 a volt „Budai Hegypálya" 49 , a villamosvasút kialakulása 50 , a trolibusz, 51 a dunai átkelőjáratok 52 történetét. Igen sokoldalú kutatás tárgya volt a Millenniumi Földalatti Vasút építésének és üzemének története. 53 Mindezek mellett a kutatás kiterjedt a fővárosi forgalomszabályozás kialakulására és fejlődésére 54 , a két világháború között, a 30-as években életben volt kisszakaszrendszerre 55 és más témákra. Hasonlóan a városi közlekedés gyűjteményéhez, a felszabadulás után létesült közlekedési érem- és jelvénygyűjtemény is igényelt kutató-feltáró munkát, amely — többek között — forrásértékű katalógus 56 szerkesztésében, a magyar híd- és alagútbárcák 57 feldolgozásában realizálódott. Külön kategóriát képviselnek azok a kutatások, amelyek a hazai közlekedési szakirodalom, a forrásértékű kiadványok feltárását célozzák egy-egy jól körül42 L. pl. Rév Pál: A magyar polgári légiforgalom 50 éve. Közlekedési Közlöny, 1974. évi 1. sz. 11—13. p.; 1. továbbá Rév Pál tanulmányát jelen évkönyvünk II. részében. 43 L. Rév Pál: Adatok a MASZOVLET történetéhez. = IV. Évkönyv, 521—563. p. 44 L. pl. Rév Pál: Emlékezés a kormányozható léghajó magyar származású feltalálójára. Közlekedéstudományi Szemle, 1967. évi 11. sz. 510—516. p. 4 5 L. dr. Mészáros Vince: Martin Lajos, a repülés magyar úttörője. A Közlekedési Múzeum Füzetei, Bp., 1976. 64 p. 46 A tanulmányt Pázmándi N. József, dr. Rácz Elemér, Rév Pál, dr. Vilmos Endre, Winkler László és a MALÉV Üzemtörténeti Köre tagjai dolgozták ki. A levéltári kutatást Rév Pál, a tanulmány kidolgozását dr. Czére Béla irányította. A tanulmány anyagát a Múzeum archívuma őrzi. 47 L. pl. Medveczki Ágnes: A pest-budai omnibuszok, Városi Közlekedés, 1973. évi 1. sz. 62— 64. p. 48 L. pl. Medveczki Ágnes: 100 éves a budapesti Fogaskerekű Vasút. Közlekedéstudományi Szemle, 1974. évi 11. sz. 525—530. p. 4 9 L. Petrik Ottó: A volt „Budai Hegypálya" története. = IV. Évkönyv, 311—364. p. 50 L. pl. dr. Medveczki Ágnes: A budapesti villamosvasút megszületésének előzményei. = IV. Évkönyv, 365—383. p.; az első két vonal történetéről szóló tanulmányt 1. jelen évkönyvünk II. részében. 51 L. pl. Medveczki Ágnes: A trolibusz Budapesten. Közlekedéstudományi Szemle, 1975. évi 4. sz. 172—175. p. 52 L. Bíró József: A fővárosi helyi hajózás története. Városi Közlekedés, 1975. évi 5. sz. 424— 429. p. 53 L. pl. Medveczki Ágnes: A millenniumi földalatti vasút. A Közlekedési Múzeum Közleményei. Bp., 1974. 64 p.; továbbá: dr. Medveczki Ágnes: A Földalatti Vasúti Múzeum (kiállítási vezető), Bp., 1977. 44 p. és U;Bahn Museum Budapest (kiállítási vezető), Bp., 1977. 44 p. 54 L. Medveczki Ágnes: A budapesti városi forgalom szabályozásának kialakulása. = II. Évkönyv, 263—276. p. 55 L. dr. Medveczki Ágnes: A kisszakasz-rendszer Budapesten. = IV. Évkönyv, 509—520. p. 56 L. Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: Közlekedési éremkiállítás (katalógus), Bp., 1977. 48 p. 57 L. pl. Kócziánné Szentpéteri Erzsébet: Magyar híd- és alagútbárcák. = II. Évkönyv, 277— 283. p. 13 A Közlekedési Múzeum évkönyve V. 193
