A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

III. RÉSZ • A Közlekedési Múzeum gyűjteményeiből 589 - Az alsóvezetékes áramszedés tárgyi emlékei (Dr. Medveczki Ágnes) 597

AZ ALSÓVEZETÉKES ÁRAMSZEDÉS TÁRGYI EMLÉKEI A budapesti villamosközlekedés első időszakának alapvető műszaki sajátossága volt az ún. alsóvezetékes áramszedés. A Siemens és Halske-renászQrű alsóvezetéket először Budapesten próbálták ki a gyakorlatban, ezért „budapesti rendszer"'-nek is nevezték. A Közlekedési Múzeum városi közlekedési gyűjteményében jó néhány eredeti tárgy és egy modell őrzi a budapesti alsóvezeték emlékét, amely jelentős műszaki újítást jelentett az egyéb föld alatti áramvezetési rendszerekkel szemben. Ezek közös jellemzője az volt, hogy az áramvezető csatornája a sínpár középvonalában vagy a sínektől oldalt helyezkedett el. A budapesti rendszernél a csatorna az egyik sínszál alatt volt. Ez által a sínek futófelülete a csatorna nyílásával egybeesett, csak két helyen törte meg a villamospálya az útfelületet. A föld alatti áramvezetési megoldásokat mindenütt elsősorban városszépészeti okokból keresték, inkább vállalva a nagyobb építési és fenntartási költségeket, mint — különösen a belvárosokban — a felsővezetéki dróthálózatot. Amerikában még törvény is született arra, hogy 1900-ig az összes föld feletti erős- és gyengeáramú vezetéket el kell tüntetni. (Ez természetesen nem valósult meg.) Budapesten törvény nem tiltotta ugyan a villanyvezetékek térhódítását, de a fővárosi hatóságok (a Fővárosi Közmunkák Tanácsa csakúgy, mint a székesfővárosi tanács) lehetőség szerint védték azoktól a városképet. Ezért Budapesten egészen 1893-ig nem is épült felsővézetékes villamosvasút, de még ezután is csak nagy harcok és viták árán tudták a vállalkozók elérni a felső vezetékes áramvezetés engedélyezését, így volt ez például a BUR vasútnál (Budapest—Újpest—Rákospalotai Villamos Közúti Vasút). Ennél a vonalnál a tárgyalások kezdetén a vállalkozók elfogadták a hatóságok kívánságát, hogy az egész hosszában alsóvezetékkel épüljön, de később kérték, hogy az egész vonalra engedélyezzék a felsővezeték alkalmazását. A fővárosi tanács ehhez gyakorlatilag hozzá is járult, de a Közmunkatanács legalább ahhoz ragaszkodott, hogy a Lehel úttól a Hungária útig terjedő vonalrész alsóvezetékkel épüljön. Indoklásuk érdekes, itt forgalombiztonsági okokból ellenezték elsősorban a felsővezetéket, arra hivatkozva, hogy a tartóoszlopok forgalmi akadályt képeznek. Végül is hozzájárultak a vonal felsővezetékes rendszer szerinti építéséhez.

1 Általában a belvárosi részeken alsóvezetékes, a külső városrészekben felsővezeté!Vö. Fővárosi Közmunkák Tanácsa Tanácsülési jegyzőkönyvek 1891—96.; A Budapest—Újpest—Rákospalotai villamos vasutakra vonatkozó okiratok, közli Bp. Székesfőváros közlekedésügyére vonatkozó okmányok gyűjteménye II. k. Bp., 1901. 607—733. p. 597