A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Dr. Medveczki Ágnes: A kisszakasz-rendszer Budapesten 509

DR. MEDVECZKI ÁGNES A KISSZAKASZ-RENDSZER BUDAPESTEN A Közlekedési Múzeum városi közlekedési állandó kiállításán az egyik vitrinben a járműmodellek mellett néhány érme és zománctábla látható (1. ábra). Az érmék egyik oldalán KISSZAKASZJEGY felirat és szárnyaskerék ábrázolás, a másik oldalán • 1933 • BSZKRT felirat és a régi Budapest címer látható. Az érmék mellett sárgaréz tok; ilyenekben árulták és tárolták a kisszakasz érméket, a tantuszokat. A kék színű zománctáblákon fehér betűs felirat: A LEGKÖZELEBBI 6 FILLÉRES KISSZAKASZHATÁR NÉMETVÖLGYI-ÚT (illetve ORBÁNHEGYI-ÚT, ISTENHEGYI-ÚT). E tárgyak mellett 2 kisszakaszra érvényes vonaljegy, az egyik tárolóban pedig a kisszakasz bevezetését hírüladó számolócédulák, a szakaszbeosztást ismertető aprónyomtatvány és vonaltérkép őrzi a múzeum kiállításán a kisszakasz emlékét. De mi is volt a kisszakasz? Sokan még emlékeznek rá, hiszen 1933-tól 1941-ig a budapesti villamosközlekedés egyik jellegzetessége volt.

1 Miért és hogyan született meg a kisszakasz-rendszer, mi volt a célja? Az első világháborút követő időszakban az utazási kedv meglehetősen hullámzó volt a budapesti villamosvasutakon. Első mélypontját 1920-ban érte el, amikor az 1918. évihez képest több mint 100 millióval csökkent az utasszám. A következő évben némi javulás mutatkozott, de ezt ismét visszaesés követte. Majd 1925-től ujabb utasszám emelkedés következett, egészen 1929-ig. Erre az időszakra esik, hogy az 1923-ban megalakult Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRt) megkezdte a háborús időszak alatt elhanyagolt pálya és járműpark felújítását, korszerűsítését. Az 1930-as években bekövetkező gazdasági nehézségek, válságok az utasszám növekedésének tendenciáját azonban ismét megállították, sőt megfordították. Olyannyira, hogy a kocsikilométerenkénti utasszám átlaga nem érte el a fővárosi hatóságok által minimumként megállapított 3,6-et. Ez összefüggött azzal is, hogy a személyszállítási teljesítményt nem lehetett — még további utasszám csökkenés veszélye nélkül — az utasszám változás arányában csökkenteni. Ezért 1932ben, amíg az utasforgalom 11,1%-kal esett vissza, a kocsikilométer-teljesítmény csak 7,9%-kal csökkent (1. táblázat). Ez természetesen kedvezőtlenül hatott a gazdasági eredmény alakulására. A BSZKRt 1932. évi üzletjelentésében megállapították, hogy a vállalat pénzügyi helyzetének romlását már nem lehet belső takarékossággal ellensúlyozni, meg kell 1 A kisszakasz-rendszert 1935. május 24-től a budavári siklón is bevezették. Az addigi 16 filléres tértijegy helyett mind lejt-, mind hegymenetben egy 6 filléres kisszakasszal lehetett utazni. A fővárosi autóbusz-közlekedésben 1936-ban találkozunk a 10 filléres kisszakasz-jeggyel; ezt később 12 fillérre emelték. Az óbudai trolibuszon pedig 2 villamos kisszakasz tette ki a teljes útvonalat. 509