A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Petrik Ottó: A volt „Budai Hegypálya” története 311

osztályú; ebben 6 fő, a másik kettőben 8 személy utazott. De nagy forgalom idején 24 főt is szállítottak.) Hogy mikor vezették be, nincs róla tudomásunk, de 1907-ben csak retúrjegyet adtak ki; az I. o. 16, a II. o. 12 fillérbe került [50]. A további adatok a BSZKRT évi jelentéseiből [71] származnak. (Hogy az osztálykülönbség mikor szűnt meg, nem tudjuk; valószínűleg a Tanácsköztársaság idején.) 1935. május 24-én az addigi 16 filléres tértijegy helyett bevezették egy menetre a 6 filléres kisszakaszt, aminek következtében a forgalom és a bevétel is megnőtt. 1938ban a kisszakasz árát 8 fillérre emelték, ami ismét a bevétel emelkedéséhez vezetett. Emellett 10 menettérti utazásra szóló füzetjegyet is adtak ki 88 fillérért; a havi bérlet ára pedig 3,52 P volt. 1942-ben ismét emelkedtek a viteldíjak: egy menet 10 fillérbe került, a füzetjegyek ára 1,10 P, a havi bérleté 4,40 P lett. Végül az utolsó áremelésről az 1943. évi jelentés mellékletéből vett 4. táblázat nyújt felvilágosítást. Ami a sikló jövedelmezőségét illeti, hivatkozunk a 3. táblázatra. Ebből kiderül, hogy a BSZKRT kezelésében 1939-ig ráfizetéses volt az üzem. (Egyébként ennek az évnek adata — a két azonos összeg — erősen kérdéses.) Ezzel szemben a Budai Hegypálya Részvénytársaság idején mindvégig nyereséges volt a vállalkozás, amit a következő néhány adattal tudunk illusztrálni. 1877-ben a bevétel 27 006,08 Ft, a kiadás 19 357,16 Ft volt [14]. 1907-ben a Népszava már említett cikke [50] a következőket írja: „A részvénytőke fele már törlesztve van, sőt 150 000 koronás megújítási alapot is gyűjtöttek, 11 százalék osztalékot fizettek, ezenfölül a már visszafizetett részvények tulajdonosainak is juttatnak részvényenként 10 koronát, de az egész berendezés még ma is ugyanaz az ócska tákolmány, mint 30 év előtt volt." Egy 1913. évi cikk a következőket írja [56]: „... 1912-ben... 84157 korona volt a forgalmi bevétele és 31 843 korona a tiszta nyeresége. 1910-ben 28 koronás (14%) osztalékot fizetett a részvények és 16 koronát az élvezeti jegyek után. Részvénytőkéjét, mely eredetileg 196 800 korona volt, már majdnem teljesen visszafizette. Még csak 47 000 korona a vissza nem fizetett részvénytőke.'''' Végül egy statisztikai kiadvány [69] a következő adatokat közli a Budai Hegypálya mérlegéről: 1920 1925 1930 Bevétel: 28 102 70 Kiadás: 27 95 79 (1000 P-ben). 4. táblázat Kimutatás a Budai Hegypályán (Siklón) 1943. év folyamán érvényben volt viteldíjakról Jegy Viteldíj Sorszám Jegy 1943. aug. 8-ig 1943. aug. 9-től 1. 2. 3. 4. 5. 6. Hegy- vagy lejtmenet Hegy- és lejtmenet Csak lejtmenet Füzetjegy 10 térti utazásra Havi bérletjegy Napijegy 10 fillér 1,10 pengő 4,40 pengő 3,— pengő 20 fillér 10 fillér 1,10 pengő 4,40 pengő 4,— pengő 348