A Közlekedési Múzeum Évkönyve 4. 1976-1978 (1979)

II. RÉSZ • Módszertani és közlekedéstörténeti tanulmányok 123 - Petrik Ottó: A volt „Budai Hegypálya” története 311

16. ábra. Az alagút és a sikló fényképe (valószínűleg a nyolcvanas évekből) — Eredetileg — nyilván az „Ellipsz" útvonalaihoz igazodva — két felüljáró gyaloghíd épült (12. és 13. ábra). Ezek közül a felsó't már valószínűleg igen hamar lebontották, amint ez a 14., valamint a 16. és 17. ábrákon látható. (Itt kell meg­jegyeznünk, hogy az 1896-ban megjelent 16. ábra nyilván korábbi felvétel az 1885. évi 17. ábrához képest. Erre utal például a két képen látható fák viszonylagos mérete.) — Nem tartozik szigorúan tárgyunkhoz, de megjegyezzük, hogy az alagút hom­lokzata felett állott ún. „Mulatóház" (12. és 13. ábra) szintén nyomtalanul eltűnt — valószínűleg a 70-es évek végén. A tárgyalt kérdéssel kapcsolatos kuriózumként említjük meg, hogy 1900-ban pá­lyázatot írtak ki az alagút felett létesítendő' Erzsébet királynő emlékműre [43]. Több pályamű szervesen beépítette tervébe a siklót is. Számunkra az érdekes, hogy szerepel rajtuk az alsó áthidalás, tehát feltehetően akkor még fennállott. (A siklópálya feletti átjáró ugyan nem valamennyi, de számos pályázati terven látható.) A pályán kívül azonban más műszaki probléma is adódott a siklónál, már viszony­lag korán. így az eredeti kazánokat — amelyeket egyébként váltva üzemeltek — már 1883-ban ki kellett cserélni. Az új, lángcsöves (!) Cornwall-rendszerű kazánokat a Ganz gyár szállította, melyek az üzem megszűnéséig kitűnő állapotban voltak. 49 49 KM arch.; Budai Hegypálya (Sikló). Kelt 1936. nov. 16., 4 gépelt lap. 340

Next

/
Oldalképek
Tartalom